Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2019. Új folyam 6. (Szeged, 2019)
Régészet - Hergott Kristóf - Molnár Csilla: Íjászgyűrű a szegedi várból
Hergott Kristóf- Molnár Csilla íjászgyűrű a szegedi várból valamint az írott és régészeti források utalnak, ezek alapján pedig két viseleti módozat feltételezhető, az övön való viselet, valamint a kézen való viselet módozata. Az övön való viseletre két lehetőség adódik, vagy mikor egy egyszerű zsinóron függesztve tárolják a gyűrűket, vagy mikor egy úgynevezett íjászgyűrű tartóban hordozzák a tárgyakat. A kézen való viselet egyik módozata mikor a csuklóra rögzítve hordják a gyűrűket, erre leginkább akkor gondolhatunk, mikor az íjászgyűrű corpusán egy fület alakítottak ki. A másik viseleti mód mikor a gyűrűt elforgatva a hüvelykujjon viselik amikor az használaton kívül van.30 Az íjászgyűrűk kutatása a Kárpát-medencében Az íjászgyűrűk a Kárpát-medencében egy kevéssé kutatott témakörnek tekinthető, holott a feszítő gyűrűk meglétét már korán felfedezték a térség régészeti anyagában. A tárgytípust leginkább a népvándorlás kori anyagban tanulmányozták,31 legelőször a honfoglalás kori anyagban vizsgálta Cs. Sebestyén Károly 1932-es munkájában.32 A feszítő gyűrűk kapcsán fontos adatokkal bír Mithay Sándor 1985-ös munkája. Az általa közölt gyűrű eddig az egyetlen sírmellékletként előkerült íjászgyűrű [4. tábla 1. kép], A feltárás további lényeges eleme, hogy egy - történeti adatokkal is alátámasztott - rác temetőrészletből került elő, mely a 16-17. századra keltezhető (Mithay 1985,196-197)33 [4. tábla 1. kép]. 30 Az íjászgyűrűtartókra és az íjászgyűrű viseletre vonatkozóan lásd: Varenov 1989; Elmy 1990; Dwyer 1997, Hergott 2019. 31 A népvándorlás kori kutatásokra vonatkozóan lásd Csallány 1939; U. Kőhalmi 1972; Szőllősy 1992. 32 Cs. Sebestyén ebben a munkájában a piliny-leshegyi csonttárgyat vizsgálta. Véleménye szerint íjászgyűrű lehetett a tárgy, holott metrikus adatai más funkciót feltételeznek, ugyanis alsó átmérője közel 5 cm-es, ezek alapján feltételezhető, hogy egy úgynevezett íjászgyűrű-tartó lehetett a tárgy. Erről bővebben lásd: Cs. Sebestyén 1932,190; Hergott 2019. 33 A gyűrű a 144/2. sírból, a jobbkéz középső ujjáról került elő (Mithay 1985,190). Holl Imre egy a kőszegi várban előkerült csontból készült köröm alakú feszítő gyűrű [4. tábla, 2. kép] kapcsán leírja, hogy ezt a tárgyat a „kézi íjászok" használták,34 akik ilyen gyűrűvel védték a hüvelykujjukat a húrtól. Noha a tárgy pontos előkerülési körülményét nem közli, de felveti, hogy török közvetítéssel került Magyarországra a 15. század végén. Feltételezése szerint ekkor már a kézi íjat elsősorban nem harcászatra, hanem vadászatra használták (Holl 1992, 68). Szörényi Gábor András 2004-es munkájában egy, a szuhogy-csorbakői várban előkerült, vasból készült feszítő íjászgyűrű [4. tábla, 3. kép] kapcsán Holl Imre megállapításait vette át. A szuhogyi gyűrű35 párhuzamaként a kőszegi gyűrű mellett még egy Egerben előkerült csontból készült36 példányt [4. tábla, 4. kép] sorol fel. Megjegyzi, hogy a magyarországi középkori leletanyagban leginkább a csontból készült párhuzamai ismertek a feszítő gyűrűknek, ellenben a szuhogyi gyűrű, melyet a 15. század vége, 16. század közepe közé datál, vasból készült (Szörényi 2004, 252). Legutóbb a feszítő gyűrűkkel 2016-ban Horváth Viktória foglalkozott a budai várpalotából előkerült íjászgyűrűk [4. tábla, 5-6. kép] alapján. A palotából 2 feszítő gyűrű is előkerült, ezeket Horváth részletesen elemzi, közli a pontos adataikat.37 Megállapításai szerint ezen tárgyak általános jellemzője, hogy a gyűrűk pántjai egyik oldalon V-alakban kiszélesednek. Véleménye szerint a kiszélesedésnek abban lehetett szerepe, hogy a gyűrű használat közben 34 A kézi íjász terminus alkalmazásával a szerző a hagyományos íjászokat különíti el a számszeríjászoktól. 35 A szuhogyi gyűrű adatai a következők: vasból készült, széles pántja az egyik oldalon csonkakúp alakban befelé dől és kiszélesedik. Metrikus adatai a következők: nagyobbik átm.: 27 mm, a pánt sz. 14 mm (Szörényi 2004, 252). 3 6 Sajnos Kozák Károly az egri feszítő íjászgyűrű kapcsán nem közöl semmilyen konkrét adatot, leírása alapján feltételezhetően a Tömlöcbástya beomlott falának törmelékében kerülhetett elő, de erről sem közöl pontosabb adatokat (Kozák 1964,233). 37 A gyűrű adatai: átmérő: 2,3 cm; legnagyobb hossz: 4,1 cm. A második gyűrű leltári szám nélküli, ennek átmérője: 1,6 cm (Horváth 2016, 147-149). Utóbbi esetben a tárgy kialakítása alapján elképzelhetőnek tartjuk, hogy valójában egy sima, ékszerként használt gyűrű lehetett. Ezt a gyűrű pántszerű, keskeny, kerek corpusa, valamint a kápa kis mérete alapján feltételezzük 128
