Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2019. Új folyam 6. (Szeged, 2019)
Régészet - Lajkó Orsolya - Löffler Zsuzsanna: Árpád-kori templom Szegeden?
Lajkó Orsolya - Löffler Zsuzsanna Árpád-kori templom Szegeden? elkülöníthető rétegben jelentkeztek ezek a csonttöredékek. A legfelső réteget főleg koponyák és a nagyobb csöves csontok alkották, míg az alsóbb rétegek j ellemzően apróra zúzott csonttörmelékből álltak (5. kép). Ez az elrendezés sejteti, hogy a csontok egy időben kerülhettek a falak közé, és nem folyamatosan, hosszabb időn keresztül halmozták fel azokat. A csontok faltól-falig teljesen kitöltötték az épület belsejét, nem csak a felmenő fal mentén feküdtek, hanem az épület alapozási síkja alatt, az alapfalak között is, ami okán a templombelső in situ rétegei teljesen megsemmisültek, vélhetően a templombelsőt a csontok elhelyezése előtt teljesen „kitakarították”. Erre utal többek között az a tény, hogy a csontok között néhány középkori kerámiatöredéken kívül, kizárólag 17. század végi -18. század eleji edénytöredékek és tetőcserepek töredékei kerültek elő, ugyanakkor templomhoz köthető épületkerámia, kőfaragvány - ha egyáltalán volt ilyen - nem látott napvilágot. A templom falai közé felhalmozott csontrétegek jelenlétére - melyek a belőlük előkerült kerámiaanyag alapján minden bizonnyal a 17- 18. században kerülhettek a falak közé - két lehetséges magyarázat vethető fel. Szeged város Fürstenhoff gyűjteményből származó, 18. század elejére datált látképén tisztán kivehető a Szent Demeter templom és a Lukács kápolna8, mellettük az ún. prófuntházzal9 (kratochvill 2010, 55). A prófuntház épületei Joseph Cometh, a szegedi kamarai kirendeltségű ellenőr egy 1711. évből származó helyszínrajzán szabályos téglalap alakban veszik körül a romos Szent Demeter templomot és a kápolnát (reizner 1900,260-261, kenéz - szakály 1984,39). Hasonló elrendezést ír le Máté Zsolt a Palánk városrész 1697. évi telekkönyvének térképi értékelő összegzése kapcsán, miszerint a prófuntház épületei foglalják el a Szent Demeter templom egész tömbjét (MÁTÉ 2014, 283, 287, 295). 8 Az ábrázolás keltezése bizonytalan. Kratochvill Mátyás 1698-ra datálja, a képre utólag, ceruzával az 1715-ös évszám került (horváth 2010, 245.) 9 A prófuntház (vagy élésház) a Habsburg-hadak élelmiszerellátását szolgáló katonai sütöde és raktár; a megnevezés valójában nem egy épületet, hanem egy épületcsoportot takar. A raktárépületeket feltehetően a török kiűzése után, leghamarabb a 17. század végén építhették. Az építkezések során minden bizonnyal megbolygatták a középkori temető egykori területét, és nagyobb mennyiségben kerültek elő embercsontok. Elképzelhető, hogy a templom végleges pusztulása épp ezen nagyszabású építkezéshez köthető, amikor az alapokig elbontják az ekkor már használaton kívüli templomot. Persze az sem kizárt, hogy a templom ekkor már nem áll és a csontokat a földfelszín alá mélyedő romok közé halmozzák be. További lehetőségként merült fel, hogy a 18. századi építkezésekhez kapcsolódik a csontrétegek elhelyezése. Szeged város 1728. jan. 27-én kelt tanácsi jegyzőkönyvében olvashatjuk, hogy a Szent Demeter templom újjáépítése kapcsán a templom egész környékét rendezték, elbontották a körülötte álló épületeket, és utat nyitottak a templom körüli temetőn keresztül (reizner 1900, 7). A felszámolt középkori temetőből származó csontok esetleg ekkor kerülhettek a már romos falak közé. A templombelsőt kitöltő csontrétegek miatt felmerült a lehetősége, hogy az építményt eredetileg a Szent Demeter templom valamelyik építési fázisában osszáriumként építették és használták, ez azonban egyrészt az épületek eltérő kivitelezési stílusa, a felhasznált falazóanyag különbözősége, másrészt a csontok behelyezése okán tűnik elvethetőnek. Továbbá arra utaló egyéb bizonyítékot sem találtunk, hogy a 17-18. század előtt csontkamraként funkcionálhatott volna. Legvalószínűbb, hogy épp a Szent Demeter templom körüli tereprendezések során hasznosították ebben formában, az akkor már valószínűleg romos épületmaradványt és falai közé húzták a templom körüli temető megbolygatásakor nagy mennyiségben felszínre hozott embercsontokat. Szeged első templomának kérdése Szeged korai, 11-12. századi templomának - vagy templomainak - kérdése régóta foglalkoztatja a kutatást. 112
