Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2019. Új folyam 6. (Szeged, 2019)
Régészet - Lajkó Orsolya - Löffler Zsuzsanna: Árpád-kori templom Szegeden?
Lajkó Orsolya - Löffler Zsuzsanna Árpád-kori templom Szegeden? A város eddig ismert legkorábbi épített öröksége a 13. századi Dömötör-torony, a Fogadalmi templom felépülésekor elbontott Szent Demeter templom egykori maradványa. Bár Cs. Sebestyén Károly a Szent Demeter templom első építési periódusát all. századra keltezte (cs, Sebestyén 1938, 36], korai időrendje vitatott. A kutatók egységes álláspontja szerint a templom legkorábban a 13. század közepén épülhetett (kozák 1968,148, Horváth 1983, 325, uő 2000, 369]. Joggal feltételezhető azonban, hogy Szegednek a 13. századot megelőzően is volt már egy vagy akár több temploma. A korszakkal foglalkozó kutatók közt elfogadott álláspont, hogy Szegeden állt egy korai, 11. századi alapítású, román stílusban épült templom, mely az 1199. évi pápai bullában adatolt szegedi főesperességhez köthető (reizner 1899, 18]. A főesperességek 11. század végi létesítésekor a szegedi főesperesség a bács-kalocsai érsekséghez tartozott (kristó 1998, 37-38, szegfű 1983, 323.], első említése a 12. század végéről való; III. Ince pápa bullájában találunk utalást az akkori szegedi főesperesre, I. Mesterre (reizner 1899,18]. A szávaszentdemeteri monostor 1193-1196 között keletkezett birtokösszeírásában szerepel egy Szűz Mária - vagy Boldogasszony - egyháza („.. .ecclesiam Sancte Marie..."]; a monostort egyéb birtokaival együtt III. Béla adományozza a Szent Theodosziosz tiszteletére szentelt jeruzsálemi bazilita monostornak, III. Honorius pápa 1218. évi pápai bullájának kivonata alapján. Az idézett Szűz Mária egyház helyét Szegeden feltételezi a kutatás (györffy 1952,344-345,359-361, uő 1953, 86-87, szegfű 1983, 324, szegfű - nagy - horváth 1983, 287-288, Horváth 2006, 21]. Nemcsak e korai templom léte, építésének ideje, de annak helye is bizonytalan. E kérdésben a kutatók álláspontja erősen megoszlik. A korszakra vonatkozó, ránk maradt írott forrásanyag csekély számú, és kevés a régészeti kutatások eredményeként felszínre került, a középkori Szeged múltjára vonatkozó ismeretanyag is. Mindezek alapján ma még aligha juthatunk közelebb a kérdés tisztázásához. A korai templom helyének meghatározása több szempontból is problematikus. Egyes vélemények alapján a Szent Demeter templom legkorábbi építési periódusa lenne az írott forrásokban megjelenő Szűz Mária-egyházzal azonosítható. Bálint Sándor Szeged középkori történetét közreadó munkájában, III. Ince pápa oklevele kapcsán így fogalmaz: „Ez az okleveles adat egyúttal a szegedi főesperesség korai virágzását is mutatja, amelynek eredeti székhelyét a palánki, azaz Várhoz tartozó városrész Szent Dömötör temploma mellett kell keresnünk.” (BÁLINT 1970, 207]. Ugyanakkor Blazovich László azt feltételezi, hogy a Szent Demeter templom eredetileg egy 11. századi, királyi alapítású kápolna, melyet a 12- 13. század fordulóján alakítanak át plébániává (blazovich 2002, 182]. Ezzel szemben Kozák Károly véleménye szerint — amit egyébként a kutatók többsége elfogadottnak tekint (kozák 1968, 143-151, horváth 1983, 325, uő 2000, 369.] — a Szent Demeter templom legkorábbi ismert építési periódusához köthető, egyenes szentélyzáródású templom a 13. század közepén épülhetett fel.10 * Ez az időrend kizárja, hogy Szeged oklevélben említett templomát a Szent Demeter templom ismert legkorábbi fázisával hozzuk összefüggésbe. Hogy a Szent Demeter templom első periódusa nem lehet azonos a Szűz Máriának szentelt templommal, hanem annak elajándékozását követően épült, azt Szegfű László is felvetette: „Igen nagy a valószínűsége, hogy már Géza ígéretet tett vagy intézkedéseket foganatosított a bács-kalocsai érsekséget ért sérelem korrigálására, egy új főesperesi plébániatemplom építésére Szegeden, amelyet az akkortájt divatos, de itt a nagyállattartás miatt egyébként is népszerű Szent Demeter tiszteletére szenteltek." (szegfű 1983, 324] A leginkább elfogadott vélemény, hogy Szeged első temploma az egykori szegedi vár területén állhatott (szegfű - nagy - horváth 1983, 285- 295, KUBiNYi 2000,171, kristó 2003,147], ezt a feltételezést azonban az eddigi kutatási eredmények nem támasztották alá, mivel mindeddig nem bukkantak Árpád-kori templom nyomaira 10 Ezt vallotta egyébként maga Cs. Sebestyén Károly is a feltárást követően, amikor annak építési idejét a 12-13. századra tette, véleményét csak utóbb módosította 11. századra (cs, Sebestyén 1927, 191-192, uő 1938,36]. 113
