Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya, F. (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2018. Új folyam 5. (Szeged, 2018)
Művészettörténet - Szabó Tamás: Joó mester legjelesebb alkotása - Zsótér Andor portréja. Új adatok tükrében a Joó família és a barokk kori rajzok adományozója
Szabó Tamás Joó Ferenc legjelesebb alkotása a gyűjtemény még bőrkötéses - azóta elveszett - „nagy ívrétű könyvben” érkezett 1899. augusztus 7-én. A kollekció barokk metszetein és rézkarcain kívül felerészt tartalmazott toll-, tus és akvarell rajzokat, amelyek egyértelműen Kracker keze munkájának bizonyultak. A legutolsó (2011) művészettörténészi álláspont megerősíti az 1979. évi meghatározásokat, illetve cáfolja a művek paszpartuinak hátoldalára 1955-ben jegyzett - az intézményen belül 2015-ben ismét fölvetett - szakmai föltételezéseket, hogy Johann Lucas Kracker mellett Georg Raphael Donner, Caspar Franz Sambach és Franz Anton Maulbertsch neve is felmerülhet egy-egy rajz alkotójaként (Szelesi 1971, 23, 30; 1975, 80; 1981, 363-364, 383; 1985, 290). — Ismeretlen Szelesi Zoltán attribuálásainak indoklása, továbbá nem tesz említést tanulmányában közreműködő fővárosi szakmunkatársról sem.31 Kilenc rajzot Sambach, kettőt-kettőt pedig Donner és Maulbertsch munkájaként attribuált. Talán a bizonyítatlan azonosítások miatt, de nem szerepeltek a Zsótérféle metszetek 1956 őszén a szegedi múzeumban megrendezett Európai festészet a XVIII. században című, az Országos Szépművészeti Múzeum Régi Képtára és Grafikai gyűjteményéből, továbbá a Régi Magyar Osztály anyagából kölcsönzött kiállításon (Czobor 1956, 2).32 A gyűjteményt Kracker halála (1779) után veje - egyidejűleg a munkatársa -, Zách József (1730-1780) birtokolta, továbbsegítve még a mester által vállalt templomfestészeti munkák befejezését (JÁVOR 2004, 156; Igric 2000, 187). A festőműhelyt egy darabig özvegye, Margareta Krackerin (t1790 k.) vezette tovább, aki Zách rövidesen bekövetkező halálával a másik tanítványt, Zirkler János (1750 k.-1797) templomfestőt alkalmazta. A korábban segéd Zirkler az 1789 és 1792 közötti években maga is Kracker házában élt (VoiT 1969, 303-427). 31415/1899; 3215/1899. szept. 7.; Somogyi-könyvtár, 1899/193. 31 Lásd az azonosítatlan művészettörténészi attribúciókat a rajzok paszpartuinak hátoldalán és a múzeum leíró kartonjainak szerzői rovatában. MFM, ltsz.: 55.406-55.447. 32 Czobor Ágnes: Európai festészet a XVIII. században. Kiállítás nyílik a Móra Ferenc Múzeum képtárában. Dm., 1956. okt. 3.,4. Ilyenformán Zirklerhez került Kracker művészi hagyatéka előképek, rajzok és vázlatok formájában. A nőtlenül elhunyt Zirkler 1797. évi hagyatéki leltárát Igric Eszter találta meg és publikálta (Igric 2000, 189, 191-193). „Az örökséghez járulhatott még Zách mintakészlete is, és a fiatalabb festő kiegészítette a gyűjteményt saját műveivel, további grafikai lapokkal, könyvekkel, sőt rézmetsző-felszereléssel. A hagyatéki lista több tétele tartalmaz nagyobb számú rajzsorozatot, közöttük lehetett az a 39 lapból álló gyűjtemény is, amelyet ma a szegedi Móra Ferenc Múzeum őriz" (Jávor 2004, 156). A hajdanában sok száz lapot tartalmazó mappából még Szegedre jutásuk előtt szétszóródhatott számos kompozíció, lásd a debreceni múzeum Gábriel-gyűjteményének Krackergrafikáit, de veszteség keletkezhetett az egri püspöki palota egy részének leégésekor (1801) is (Bozóki-Kovács 2011,16), ha a rajztervek egy része ott nyert elhelyezést. Föltételesen a hagyaték maradékának őrzése köthető a kései időben Joó Jánoshoz, aki az 1830-50-es években a „Domus Krackeriana” lakója volt33 * (VoiT 1965, 171; 1972, 185; JÁVOR 1984, 208; 2004, 156). Ez alapján tekinthető megalapozottnak Joó Ferenc unokatestvérének szerepe a grafikák további sorsa alakulásában. A Joó família tagjaként Mielőtt részleteiben is megvizsgálnánk az ábrázolt személy kilétének kérdését, továbbá a portré eladási kísérleteinek és múzeumba juttatásának körülményeit, tekintsük át a portréfestő származását, és a róla 1841 és 1992 között megjelent fontosabb közléseket. Ekképpen Joó Ferenc korai életútjának egy-egy fölfedezetlen szakasza, rokonságának eddig kevésbé ismert élete tárul föl. 33 A ház építését 1766-ban kezdték ei, Johann Lucas Kracker 1768-ban szerezte meg. A részben Kracker, illetve Joseph Zach és Zirkler János festette lépcsőházi falképeket 1983-ban restaurálták. 243
