Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya, F. (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2018. Új folyam 5. (Szeged, 2018)
Művészettörténet - Szabó Tamás: Joó mester legjelesebb alkotása - Zsótér Andor portréja. Új adatok tükrében a Joó família és a barokk kori rajzok adományozója
Szabó Tamás Joó Ferenc legjelesebb alkotása Joó Ferenc 1821. szeptember 26-án Szeged- Felsővároson született; a halála 59 éves korában, hirtelen agyszélhűdés (agyvérzés) következtében állt be 1880. szeptember 20-án, a palánki (belvárosi) templom halotti anyakönyve szerint.34 Bizonytalan a festő utolsó óráinak helyszíne: mert noha végül összeomlott a palánki Sáncparton álló háza a várost elpusztító 1879-es tavaszi árvízben, az egyházi bejegyzés Joó Ferenc elhalálozásának helyszínéül „Szeged-Palánk'-ot jelöli meg. Ezzel szemben egyes publikációk - bizonyításán - adata szerint a mester a szatymazi tanyáján hunyt el. A halottat már másnap örök nyugalomra helyezték a palánki temetőben. Akkortájt a még használatban levő sírkert a város külterületén feküdt, a mai Kálvária sugárút és Londoni körút találkozásától északra. A víz a festő temetése idején már visszahúzódott és nagy részét lecsapolták. Életében Joó Ferenc büszkén éreztette „úri” származását és vallotta hazafiságát. Utóbbira az egyik jellemző példa az 1849. évi szabadságharc idején tett jegyzőkönyvi vallomása, amelyben felrója a Kreminger Antal palánki prépostplébános elleni vizsgálat során annak császárhű magatartását (Zakar 2011,129). Jólleheta felsővárosi Joók famíliájának szerzett nemessége nem bizonyítható, a helytörténet említ nemesi rangra emelt Joó családot, akik erdélyi származású székelyek voltak (Habermann 1992,128). Bizonyító iratok híján azonban megállapíthatatlan, hogy a török időkben a Szegeden megtelepedett Joó nevű családok közül melyik ágból származott a festő és rokonsága. (4. tábla) Hasonló öntudattal említi a Joók „ősi" eredetét Egerből Joó János is, a festő unokabátyja, az 1831. december 28-án Széchenyi István grófhoz küldött levelében. Az érseki nyomdász így mutatja be röviden önmagát és dinasztiáját: „... én egy szegény, de századok előtt vitézlő famíliából születtem Szegeden" (Viszota 1905, 135). — A Jó/Jo/Jóó/Joo/Jóo és Joó névváltozatok közül 34 SztGyt kér. anyakv.: III. köt. 1812-1834. 105., 1. sz. - 1821. szept. 26. Baptisatus/Baptissta: Franciscus. Parentes: StephanusJó, Agnes Kormányos; Conditio: civis. Patrini: Stephanus Lentz, Rosalia Szabó. Baptisans: P. Ferdinandus.; SzBt hal. anyakv., 1877-1881. 226, 316. sz.: Joó Ferenc, 1880. szept. 20. - agyszélhűdés. Vallás: katolikus. Kora: 59. Eltemető: WesenauerJános káplán. a Jó családnévvel először a 17. század közepe előtt, a török kori okmánytár irataiban (1640, Jó György mészáros) találkozunk (Reizner 1874, 118-120. sz.; 1900 III, 461). A szeged-felsővárosi plébánián fennmaradt régi templom keresztelési anyakönyveiben Jó Pál (1779) volt az első „Jó” néven bejegyzett gyermek. Ugyanakkor az 1777. évi Balla-térképről ismerjük egy másik „Joó Pál" nevű polgárnak a 235. számon álló házhelyét. Bizonyára Joó Ferenc rokonai közé tartozott az a Joó Pál (1759-1836 k.) nevű szőlőbirtokos, akinek fia, a ménes nagygazda ifj. Joó Pál (1796-1849 u.) lett (Reizner 1899II, 14; Habermann 1992,129).35 A módossá vált Joó família emlékét őrzi az utóbb Jópálhegy névre keresztelt, a Fehértói kapitányság alá tartozó szeged-felsőtanyai földterület, amelyből az apja után Joó Ferenc is örökölt. A városhoz közeli területet még 1731- ben III. Károly császár adományozta Szegednek; együtt Kistelek, Röszke, Zákány, Kereset, Csórva és Öttömös pusztákkal. A majorságok számának növekedésével a felsőtanyai szőlőhegyekben a vasút mellett további három új térséget alakítottak ki, így Róvóhegyet, Neszűrjhegyet és Tandarihegyet. Nem kizárt, hogy a família egy másik dinasztiaalapítója Joó Márton volt, aki 22 éves korában 1779 decemberében vette nőül a 18 éves Kovács Rosáliát.36 Joó Ferenc születési éve helyesen csak ritkább esetben szerepel a lexikonokban és a tanulmányokban, rendszerint eltérnek az esztendők számadatai (1821,1823,1830,1832,1833) egymástól (Szelesi 1955,4; 1960,144; Bálint 1956,276). Ennek egyik legfőbb oka lehet, hogy Franciscus / Ferenc néven több, egymáshoz közeli évben megkeresztelt új szülöttet j egyeztek föl az egykori felsővárosi Szent György-templom anyakönyvei: ekképpen, pl. az 1823-ban megkeresztelt Joó Ferenc nevű kisgyermek szülei Joó Mihály és Kiss Apollónia voltak.37 A földolgozások olykor emiatt is, inkább nem említik a festő apjának nevét és foglakozását, noha mindkettő szerepel a bécsi akadémia osztálynaplójában (Stephan Joó, kaufmanri). A közelmúlt kutatása a Joó család 35 SztGyt kér. anyakv.: I. köt. 1778, 5., 1796, 203. 36 SztGyt kér. anyakv.: I. köt. 1779. 6. 37 SztGyt kér. anyakv.: 1812-1834. 1823. III. 145. 244
