Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya, F. (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2018. Új folyam 5. (Szeged, 2018)
Terepbejárások, leletmentések és feltárások 2017-2018
Terepbejárások, leletmentések és feltárások 2017-2018 Mindössze néhány esetben fordult elő, korhatározó leletanyag hiányában, ismeretlen korúnak meghatározott jelenség, míg egy gödörből (39. OBNR) szarmata leletanyag látott napvilágot. A telepjelenségek döntő többségét különböző kialakítású és formájú gödör és árok alkotta. Ezek a szelvény D-i végén sűrűn egymásba ásva, míg a szelvény többi részén lazább eloszlásban helyezkedtek el. Előbbi részen, a nagyobb méretű trapéz, vagy félköríves keresztmetszetű árokrendszerek mellett több esetben figyeltünk meg egészen rövid, sekély, egymással összefüggés nélküli árokszakaszokat. A hengeres oldalú, vagy kasos kialakítású gödrök jelentős része az árkokból mélyedt, vagy közvetlenül azokhoz kapcsolódott. Bizonyos esetekben gödörkomplexumokként voltak értelmezhetőek (pl. 9. OBNR). A lelőhely területén nagyobb esetszámban fordult elő szabadban álló kemence, vagy annak valamilyen maradványa (általában platni részletek). Ez az objektumtípus két gócban, a szelvény két végében (É-i és D-i vége) koncentrálódott. A platnik tekintetében előfordultak vastagon átégett, kerámiaréteggel ritkásan, vagy sűrűn kirakott típusok. Egy esetben jól dokumentálható volt a platni megújítása is (25. OBNR). A kemencék többségénél egy előtérgödörhöz egy kemence tartozott, de néhány esetben előfordult két kemence is (pl.: 7. OBNR). A telepjelenségek között feltárásra került két szögletes alaprajzú, földbe mélyedő épület is (3. és 10. OBNR). Miután mindkét épületben egy kisebb, alig átégett kemence mellett egy nagyobb, legyező alakú kemence is helyet kapott, felmerült azok funkciójának idővel történő változása, utólagos hasznosítása (épület, majd szabadban álló kemence). A két épület a szelvény D-i végén, a Ny-i szelvényfal mellett, egymás szomszédságában került elő (mindkettőt részben már a 2017. évi próbafeltárással megkutattuk). A D-i szelvényrészben további két jelenség esetében merült fel annak épületként való funkciója, de azoknak csak kisebb részlete érintkezett a feltárás területével (13. és 19. OBNR), ami miatt csak részlegesen sikerült feltárni a jelenségeket. Az ásatás legérdekesebb és legkiemelkedőbb jelenségét két hosszúkás, téglalap alaprajzú műhelyépület jelentette (34. és 58. OBNR), amelyekben valószínűleg vasolvasztást, vasmegmunkálást végeztek. A két, egymás közelében elhelyezkedő, Ny-K-i tájolású műhelyként funkcionáló épület közül az egyiket teljesen, a másikat csak részlegesen tudtuk feltárni (a jelenség a Ny-i szelvényfalban folytatódott). Mindkét épület aljába számos gödörszerű lemélyedést, valamint cölöplyukat, illetve több kisebb méretű, ovális alakú, erősen átégett platnit dokumentáltunk. Ez utóbbi esetében felmerült azok ércpörkölőként való alkalmazása is. A műhelyépületek betöltéséből és az annak aljába mélyedő jelenségekből, sőt az épületek közvetlen környezetéből is jelentős mennyiségű fémsalak (vasolvadék) került elő. A feltárt Árpád-kori jelenségek többségéből, a kerámiával is kitapasztott platnik kivételével, kis mennyiségű leletanyag látott napvilágot. A kerámia mellett állatcsont, kő, patics és tapasztás fordult elő. Említésre érdemes a 3. OBNR számú házból előkerültÁrpád-kori érme, valamint a valószínűleg tűtartóként funkcionáló kis csont csövecske, illetve 10. OBNR számú házból előkerült zöld színű üveggyöngy. A 7. OBNR számú szabadban álló kemence előtérgödrének fémdetektoros vizsgálata során egy kisebb méretű, ezüstből (?) öntött csat került elő. A megelőző feltárás eredményeként megállapítható, hogy a megvizsgált területen, főként annak magasabb térszínein egy intenzív, Árpádkori település földbe mélyedő jelenségei fekszenek. A település fontosságát adja a területen megfigyelt és dokumentált vasmegmunkáláshoz kapcsolható tevékenység. A feltárás munkatársai: Varga Sándor, Keresztes Noémi Ninetta, Litauszki Zoltán, Olgyay János, Mátó Márk, Bereczki Balázs, Hergott Kristóf Varga Sándor Kübekháza-Szelistye V. (Csongrád-megye) В A Kübekháza - Rábe (Szerbia) összekötő út (43112 j. út meghosszabbítása) Kübekháza és a magyar-szerb országhatár közötti szakasz 313
