Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya, F. (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2018. Új folyam 5. (Szeged, 2018)
Terepbejárások, leletmentések és feltárások 2017-2018
Terepbejárások, leletmentések és feltárások 2017-2018 projekthez kapcsolódóan Kübekháza - Szelistye V. lelőhelyen, 2018. szeptember 13. és november 7. között teljes felületű megelőző feltárást végeztünk. A lelőhely Kübekháza DK-i szélén, az Óbéba felé haladó földút két oldalán, a Katonai Felméréseken a Nagy ér és Pogány ér néven feltüntetett egykori vízfolyás medrét kísérő, ÉK-DNy-i irányú magasparton található. Az Előzetes Régészeti Dokumentáció keretén belül végzett terepbejárás során regisztrált új lelőhelyen a felszíni leletszóródás alapján bronzkori és Árpád-kori telepjelenségekkel lehetett számolni. Az ERD-hez kapcsolódó próbafeltárás alkalmával ugyanakkor a kijelölt területet borító növényzet következtében (cserjés, bozótos}, a régészeti lelőhely területén (lelőhelytesten belül) nem tudtunk szondaárkot létesíteni. A teljes felületű megelőző feltáráshoz kapcsolódó gépi földmunkát több részletben, 2018. szeptember 12-19., október 8. és október 18-19. között végezte el a kivitelező. A gépi humuszolás során, a kijelölt szelvényszakaszok nagyobb részén 50-65 cm vastag, fekete színű, szerves anyaggal kevert, kemény, agyagos szerkezetű talajréteg eltávolítását követően rajzolódtak a jelenségek foltjai. Kivételt csak a tervezett út Kübekházára bekanyarodó szakaszához É-ra csatlakozó rázóút területe jelentett, ahol sekélyebb mélységben már előkerült a lazább szerkezetű, löszös összetételű altalaj. A régészeti korú jelenségek többsége szürkésbarna, vagy sárga, sárgásbarna betöltésükkel környezetüktől jól elkülönültek, azonban előkerült több olyan gödör is, amely a nyesett felszínen nem rajzolódott, azokra csak a felszínen érzékelhető leletanyag utalt. A feltárásokkal érintett 2073 m2 területen 59 jelenséget különítettünk el (ebből 6 recens leletanyagot tartalmazott), amely 50 régészeti objektumhoz tartozott. Korszakukat tekintve a régészeti jelenségek mindegyike a bronzkorra (Maros kultúra) keltezhető. A telepjelenségeket, egy kivételtől eltekintve (árok), különböző méretű, kialakítású és formájú gödör alkotta. Bár a megnyitott felület teljes területén kerültek elő gödrök, intenzitásukat tekintve három nagyobb gödörcsoportot lehetett elkülöníteni. A feltárt bronzkori jelenségek többségéből nagyobb mennyiségű leletanyag látott napvilágot. A gyakran összetartozó kerámiatöredékek mellett, viszonylag jelentős mennyiségben került elő teljesen ép, vagy nagy részben egész edény. Az erősen töredékes állapotú állatcsontok között egy gödörben kutya csontvázát (48. OBNR), míg egy másik gödörben szarvasmarha összedobált csontjait (39. OBNR) dokumentáltunk. Az állatcsontok mellett érdemes kiemelni a szinte minden gödörből, némelyikben igen jelentős mennyiségben előkerült kagylóhéjat. Kisebb mennyiségben előfordult kőeszköz és egykori tapasztás maradványának töredékei is. Említésre érdemes a 15. OBNR számú gödörből előkerült fémspirál. A feltárás munkatársai: Varga Sándor, Olgyay János, Nagymihály István Varga Sándor Magyartés 4. bánya (Csongrád-megye] Ő, B, Sza A Hármas-Körös bal part 0+000 - 4+342 tkm között tervezett töltésfejlesztéshez kapcsolódó Magyartés 4. számú anyagnyerő területén, 2018. július 17. és szeptember 30. között régészeti felügyeletet, illetve bontómunkát végeztünk. A beruházást kiszolgáló homokbányát a településtől É-ra, egy a környezetéből markánsan kiemelkedő dombháton jelöltékki. A kivitelezővel egyeztetve, a bányanyitás megkezdése előtt, a terület régészeti érintettségének tisztázása érdekében elsőként a bánya területén három, közel 400 méter hosszú, 4 méter széles próbaárkot nyitottunk. A próbafeltárás eredményeként a kisebb kiemelkedésekkel tagolt dombhát területén nyitott kutatóárkokban több helyen is régészeti jelenségek foltjai rajzolódtak. A gépi humuszolás mellett a kukoricával bevetett területet terepbejárással és fémdetektoros vizsgálattal is átnéztük, amelyek szintén utaltak — igaz kisebb mértékben — a terület régészeti érintettségére. 314
