Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya, F. (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2018. Új folyam 5. (Szeged, 2018)

Terepbejárások, leletmentések és feltárások 2017-2018

Terepbejárások, leletmentések és feltárások 2017-2018 Hernádszurdok - Csurmány II. (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) Ge Az M30 autópálya építéséhez kapcsolódóan végeztünk megelőző feltárást a lelőhelyen 2018 őszén. A közel 8000 négyzetméternyi feltárt terület nem csak régészeti, de geológiai szem­pontból is érdekes, a környező dombok anya­gát mind idehordta a természetes erózió, így fordulhatott elő, hogy a terület északi részén bizonyos helyeken 450 cm mélységben jelent­kezett a sárga altalaj. Az előkerült germán telep egyik legérdekesebb objektuma az edényégető kemence volt. A hozzá tartozó munkagödörbe kis lépcső vezetett le. A kemence rostélyát 7 ha­talmas, hosszúkás kőből építették, egy középső tengelykőre három pár rövidebbet fektettek keresztirányban, így alakították ki a rácsot. A kemencétől Ny-ra cölöphelyet találtunk, vagyis a komplexum felett kisebb tető is állt. További ipari jellegű objektumok az erősen faszenes, fekete és hamus betöltésű égetőgödrök. Az egyik ilyen jelenség körül négy cölöphelyet találtunk, azaz tetőt állítottak fölé. Ugyanitt előkerült egy félig földbemélyített épület, melyet esetleg mű­helyként azonosíthatunk. A lakóházak általában É-D tájolású, 6-20 cölöphelyből álló hosszúházak, a legnagyobbaknál belső osztás nyoma is kive­hető. Alapterületük 12-45 négyzetméter. A cö­löpöket sokszor javították és/vagy kicserélték, többször közvetlen egymás mellett kerültek elő a cölöphelyek. Mindezeken túl összesen három kutat találtunk a lelőhelyen, amelyek mind egy földalatti ér vonalán helyezkedtek el. A legki­sebbet csak alig több, mint 1 méter mélységig tudtunk kibontani, mert már itt gyorsan tört fel benne a talajvíz. A kút 1 méter mélységig kerek alakú, majd összeszűkült és egy kisebb négyzet alakú, erősen faszenes folt jelentkezett benne, amelyből a talajvíz miatt már csak 15 cm-et tudtunk kibontani. Ez a négyzet alakú folt és a faszén a kút faszerkezetének maradványa. A leletanyag a telep méretéhez képest meglehe­tősen gyér, főként kézzel formált edénytöredékek és pattintott eszközök kerültek elő. A feltárás munkatársai: Keresztes Noémi Ninetta, Litauszki Zoltán Keresztes Noémi Ninetta - Litauszki Zoltán Hódmezővásárhely 280. lelőhely, Szentkirályi iskola (Csongrád megye) Ő, Á, Kk 2018. július 6. és 18. között elvégeztük a Hódmezővásárhely külterületén a 4414 j. össze­kötő út mellett kerékpárút építéséhez kapcsolódó régészeti próba- és megelőző feltárást. A keskeny sávban megkutatott terület nagysága: 1867 m2 (ebből a csatorna- vízátemelő és a bejárók egy részén nem tudtunk humuszolni). A korábbi kutatási eredményekkel összhangban a területen enyhe, de erősen lepusztult kiemel­kedésén főleg középkori régészeti leletanyagot már a felszínen és a humuszban is meg lehetett figyelni. Őskori (bronzkor?) leletanyag szórványo­sabban, a lelőhely É-i részén jelent meg. Összesen 17 stratigráfiai egység került kiosztásra, ebből 11 objektum volt régészeti korú. Az előzetes feldolgozás alapján 1 gödör őskori (bronzkor?), valamint középkori 1 kút, 5 gödör, valamint 2 árok, továbbá 2 ismeretlen korú árokrészlet (a kút mellett valószínűleg középkoriak) került feltárásra. A leletanyag nagy részét a középkori település mindennapi életéhez köthető leletanyag alkotja: kerámia-, patics és tégla-, fém- (bronz, vas), állatcsonttöredékek és tojáshéj. Az elsőd­leges feldolgozás alapján a középkori település az Árpád-kortól a késő középkorig lakott lehetett. A feltárás munkatársai: Sztankovánszki Tibor Sztankovánszki Tibor 310

Next

/
Thumbnails
Contents