Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya, F. (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2018. Új folyam 5. (Szeged, 2018)
Terepbejárások, leletmentések és feltárások 2017-2018
Terepbejárások, leletmentések és feltárások 2017-2018 Hódmezővásárhely keleti elkerülő út (Csongrád megye) B, Sza, A A Móra Ferenc Múzeum a Hódmezővásárhely keleti elkerülő területén az áprilisban elvégzett próbaásatások után egy 6596 négyzetméteres nagyságú területen végzett megelőző feltárást. A területen összesen három különálló szakaszon végzett feltárást. Az északi részen egy erősen kötött kemény agyagos területen került elő, egy kora avarkorra keltezhető település több objektuma. Amelyek között több kisebb gödör, néhány kemencebokor, és több K-Ny-i irányú árok látott napvilágot. Míg a dombtető közepén lévő laza homokos szerkezetű talaj borította területet tekintve, annak két végén egy-egy nagyobb csoportba rendeződve Római kori (szarmata) település gödrei és néhány háza került elő. Ezek mellett a terület középső részének Nyugati oldalán néhány késő bronzkorra keltezhető gödör került még elő. Míg a terület déli végén egy nagyobb 7 különálló tagból álló ÉNy-DK-i irányú árokrendszer feltárására kerül sor. Az árok talán a római kori (szarmata) település határárkaként funkcionálhatott régen. A területen előkerült jelenségek típusait tekintve összesen 55 gödör, 20 árok, 3 ház, 3 kemence, 1 sír és 1 oszlophely került elő. A jelenségek korszakolását tekintve a lelőhelyen 48 szarmata, 11 avar, és 7 őskorra keltezhető jelenség látott napvilágot. Tehát a kutatást összesítve megállapítható, hogy a feltárt területen három külön korszakban figyelhető meg emberi megtelepedés. A lelőhely központját alkotó hosszú magas part ÉNy-i lábánál egy nem túl intenzív avar településsel számolhatunk. Emellett a magas part Ny-i végének közepén egy nagyobb kiterjedésű, több csoportra tagolódó szarmata településsel számolhatunk. Míg a magaspart Ny-i szélén egy ritkás objektumsűrűségű bronzkori település helyezkedhetett el. Sajnos a területen több nagyobb recens bolygatás, és szőlő aláforgatás nyomát is sikerült megfigyelnünk, amelynek területén a régészeti jelenségek minden bizonnyal elpusztulhattak. A feltárás munkatársai: Haraszti László, Bereczki Balázs, Hergott Kristóf, Keresztes Noémi Ninetta, Litauszki Zoltán, Molnár Csilla A geodéziai felmérést a Móra Ferenc Múzeum munkatársai végezték, Czukor Péter és Zoltán Sándor Péter. Haraszti László Kübekháza-Budzsák dűlő II. (Csongrád-megye) A A Kübekháza - Rábe (Szerbia) összekötő út (43112 j. út meghosszabbítása) Kübekháza és a magyar-szerb országhatár közötti szakasz projekthez kapcsolódóan Kübekháza - Budzsákdűlő II. lelőhelyen, 2018. május 14. és 25. között teljes felületű megelőző feltárást végeztünk. A lelőhely Kübekházától D-re, a Budzsákdűlő ÉK-i részén, a Katonai Felméréseken Nagy ér és Pogány ér néven feltüntetett egykori vízfolyás település melletti mederszakaszától DK-re található. Az Előzetes Régészeti Dokumentáció keretén belül végzett terepbejárás során regisztrált új lelőhelyen a felszíni leletszóródás alapján őskori, Árpád-kori és késő középkori telepjelenségekkel lehetett számolni. A 2017 decemberében végzett próbafeltárás során, a beruházással érintett nyomvonalban, ezek közül egy Árpád-korra keltezhető, tanyasias jellegű, lazább szerkezetű település kisebb részletét találtuk meg. A gépi humuszolás során, a kijelölt szelvény nagyobb részén, a próbafeltárásokon megf jgyeitekhez igazodva 35-45 cm vastag, fekete színű, szerves anyaggal kevert, szántott réteg eltávolítását követően már elértük a régészeti jelenségek észlelési szintjét. A kemény, erősen kiszáradt, sötétszürke színű, homogénebb agyagos szerkezetű rétegben bizonyos részeken jól, más területeken csak nehézkesen, vagy egyáltalán nem rajzolódtak a régészeti korú jelenségek körvonalai. Utóbbiak esetében ugyanakkor a nyesési szinten megfigyelhető leletszóródás, illetve a paticsszemcsés betöltés 311
