Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya, F. (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2018. Új folyam 5. (Szeged, 2018)
Művészettörténet - Szabó Tamás: Joó mester legjelesebb alkotása - Zsótér Andor portréja. Új adatok tükrében a Joó família és a barokk kori rajzok adományozója
Szabó Tamás Joó Ferenc legjelesebb alkotása figyelemre méltó, határozott ecsetkezeléssel készült olajképen optimista bizakodással tekint tükörbeli önmagára az ifjú mester: hittel, hogy hamarosan elismert művésszé válik. Ekkor még „nem sejtette, hogy reményteljes talentumát, a biztató indulása után, egyéni sorsa végül is tönkreteszi” - írta Szelesi 1980-ban a festő halálának 100. évfordulója alkalmából (Szelesi 1980, 5). Egy kis fémtábla a múzeumba került képecske hátoldalán az 1950-es években megismétli, és részben kijavítja az elől olvasható „eredeti” sorokat. Előkerült a 2015. évi restaurálása során egy ceruzavázlat is az önportré hátoldali takaró kartonjának belső oldalán. A rajzocska egy ismeretlen festmény részletét ábrázolja: szárnyas Pegazuson fedetlen keblű múzsa ül, amint kitekint a szemlélőre. (13. kép] Külön, hátoldali jelzetként olvasható a„Zombory Mihály adománya" eredeti felirat és az ajándékozás időpontja: „1896. február 9."- Ez utóbbi alapján tételezhető föl a műnek a városi gyűjteménybe történt beérkezése. Sajnos, az idők során elkallódhattak a korabeli dokumentumok - ha voltak -, a könyvtári és múzeumi nyilvántartások között. A festményt minden bizonnyal az 1896-ban megnyitni tervezett városi múzeum új képtára részére ajándékozták. Czimer Károlyt téves attribúcióra vezette a hátoldali kézírásos névjelzet, mert a portrét „Zombory Mihály mázsamester [a sótárnok] fiának arcképedként föltételezte. Ezzel szemben Zombory Mihály (1787-1872] sóházi mázsamesternek, a város „nagy neveltjének" - ahogy Czimer is utal rá könyvében -, nem volt fiúgyermeke (Czimer 1929, 247/3, 250/59, 259/321]. Valójában a képecske adományozója a 67 esztendős Zombory (Zombori) Mihály (1829-1904] nyugállományú vámellenőr volt, egy kevésbé közismert, másik Zombori nevű családhoz tartozó, hajdani városi tanácsnok (Habermann 1992, 310]. A Joó-önarcképhez minden bizonnyal az atyafiság révén jutott, mert a festő anyja a rokona volt az adományozó szüleinek: azaz, Zombori János és Csikós Róza a távolabbi hozzátartozói voltak a Joó/Kormányos házaspárnak, ismerték a festőt és szüleit.50 ltsz: 50.330.1. 50 Nomen infantis: Miehäe! Zombori. Parentes: Joannes Zombori, Rosa Csikós. - SztGyt ker. anyakv.: 1829. (1841-ben, id. Zombory János halálakor „Joó Istványné” Kormányos Ágnes az egyik örökös.51] Az ajándékozó a korábbi Gyevi út (Vásárhelyi út] 1173. telekszámú házában lakott. Mint rokon, „Zombori Mihály polgár", bejegyzett esküvői tanú - együtt, az ugyancsak távoli hozzátartozó Szabó Ignác (1832-1903] városi hivatalnokkal - a festő második lányának, Joó Irénnek (1854-1903. u.] és Marsovszki Géza (1852-1890 k.] lugosi kereskedő segédnek 1877 nyarán a felsővárosi templomban tartott esküvőjén.52 — A napjainkban is álló, néhai Zombory-ház 1880-ban még a Szent György utca 8., illetve a mai József Attila sugárút 6-os számú épülettel azonos.53 Igazolja az is a Zombori/Joó rokoni kapcsolatot - az önportré egykori birtoklásán kívül -, hogy 1892-ben a festő leánya, Joó Ilonka és férje Dankó Pista, átmeneti szállást a későbbi adományozó Zombory Mihály házában kapott.54 * * A Joó-önarckép az 1970-es évek végén rövid ideig látható volt a múzeum dísztermében megrendezett kiállításon, a 2014/2015. évi restaurálása pedig a részét képezte az intézmény tervezett, ám a szponzorálási ígéret visszavonása miatt meghiúsult „Zsótér/Joó-könyv” kiadási programjának. 2015-ben a festmény reprodukciója megjelent Eger egyik művelődéstörténeti kiadványában (Kiss 2015,170, 250). szept. 25., 266. p.; SztGyt hal. anyakv.: 1904. jún. 30., 44.154. sz. 51 „Jó Istványné - Zombory János örökössei". - MNLCsML, Szeged, 1841.1448. sz. tan. mutató, 79. 52 SztGyt eskv. anyakv.: 1877 júl. 31., 73. sz., 184. 53 Zombori Mihály a saját telkére a Víz utáni utcarekonstrukció kezdetén, 1880 augusztusában kért és kapott tanácsi engedélyt emeletes lakóház építésére: „Tisztelettel kijelentvén, hogy az utca vonalban emelendő állandó lakház építését akkor fogom megkezdetni, ha a kisajátítási alapból nekem járó kárpótlási összeget kezeimhez vehetem.’’-Forrás: MNLCsML 13426/1880. sz. tan. határozat. 54 Lásd Dankó Pista kézírásával az ideiglenes lakhelyük jelzését, az 1892-ben kiadott (SzN., 1892. márc. 27., 7.j Eredeti szegedi nóták című, II. dalos füzet szerzői példányán: „Kapható a szerzőnél Szegeden - Szt. György utca 8." - Csongor Győző gyűjtemény, 2014. okt. 25. (Mint korábban a Joó-rokonság, úgy a Fráterek is támogatták a szerelmes fiatalok kapcsolatát az apai tiltással szemben.) 248
