Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya, F. (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2018. Új folyam 5. (Szeged, 2018)
Művészettörténet - Szabó Tamás: Joó mester legjelesebb alkotása - Zsótér Andor portréja. Új adatok tükrében a Joó família és a barokk kori rajzok adományozója
Szabó Tamás Joó Ferenc legjelesebb alkotása Vastag János - a jóbarát Az utóbb Vastagh Sándor János (1821-1856] néven ismertté vált művész valójában Vastag Jánosként született 1821. február 11-én, Szeged-Felsővároson.55 Családi neve kétséget kizárón „h” nélküli, a keresztnevében az egyházi matrikulák szerint nem volt kettősnév. Ellenben a művész előszeretettel használta a munkái jelzésénél a későbbiekben a „Sándor" keresztnevet - talán a családi „Jánosoktól" való könnyebb megkülönböztetés érdekében is, ám nevében ekkor sem szerepel a h-toldalék betű.56 A szakirodalomban, hogy Joó Ferenc tanítómestere a Vastag művész család e j eles tagja lett volna, a helytörténészek ellentmondásos adatközlései alapján terjedt el (Czimer 1929, 173; Habermann 1992, 297). Átvették e toposzt a későbbi (1957, 1972) publikációk is: „Miután az alapfogalmakat itthon, Vastagh Sándor János keze alatt [?] elsajátította, komolyabb tanulmányait 1842-től [1841-től] kezdve Bécsben, az akadémián és Münchenben [?] végezte" (Szelesi 1957, 188). Az állítások azt sugallják, mintha Joó Ferenc oktatója tapasztalt, idősebb művész lett volna - jóllehet mindketten azonos (!) évben születtek. Sorsukban több közös vonás található: a távoli rokonságon kívül az akadémiára fölkészülés, a közel azonos időben végzett bécsi tanulás és az évekig tartó, egymás életútjának számontartása. Mindez azonban inkább nevezhető barátinak, mintsem tanítvány-tanári függelemnek. Joggal merül föl a kérdés a születési adatok fényében, hogy Joó Ferencnek lehetett-e a „tanítómestere” az ugyancsak gyermek Vastag (Sándor) János (Szabó 2015,58-59)? A rokonságból, a már említett asztalos-hajógazda nagybácsi, Vastag János inkább. Az utókor félreértései után, talán a híres Vastag-művészfamília eddig ismeretlen asztalos tagját tekinthetnénk tanítómesternek? E Vastag ős az ifjú Vastag (Sándor) János apjának - Ferencnek - volt az öccse; a későbbi kiváló festőnek, Vastagh Györgynek (1834-1922) az atyja. 55 Joannes Vastag, 1821. febr. 11. - SztGyt kér. anyakv. III. köt. 1821, 195; Szülők: Franciscus Vastag, Agatha Tóth. - SztGyt esk. anyakv. I. köt. 1807,117. 56 MFM, Képzőművészeti gyűjtemény. Vastagh Sándor János: I. Ferenc József arcképe, 1850. Jelzet, balra lent: Pinx: VASTAG. S.J. Weinne 1850. Olaj, vászon, 115x89.5 cm, ltsz.: 50.216.1 Vastag János és Vastag György így voltak elsőfokú unokatestvérek - ahogy a rokonsági fokot említi egy kései közlés is. Ugyan Lyka Károly is megemlékezik a faiparos szakmát művelő, tulipános ládákat, festett bútorokat készítő nevezetes asztalos famíliáról, ám a festőnövendék Vastag apjának jelölésénél - a tímár mester helyett, azon kívül tévesen megfogalmazva a rokonsági kapcsolódást - Fleischer pontatlan foglalkozás-jelölését vette át: „ asztalos volt Vastagh György és [Vastag] János festőknek atyja" (Lyka 1942a, 87). Tisztázni kellett a legfőbb kérdéshez, az apa személyének megállapításához a Joó Ferencet „művész egyértelmű családi nevét, a szülők valós kilétét, és mindenekelőtt a születés időpontját. Nehezítette a megoldást, hogy 1818 és 1823 közötti hat esztendőben hat Vastag János újszülöttet jegyeztek föl a felsővárosi anyakönyvek, melyekben a szülők mindegyike más és más házaspár volt. Külön érdekesség, hogy ugyan 1818-ban megtalálható a „Vastag Sándor János" kettős keresztnév is, ott azonban az apa István keresztnevű volt.57 A vizsgálat kiindulópontjának a bécsi császári és királyi akadémia matrikulája tekinthető, noha az 1841. november 12-i bejegyzés mindössze az apa foglalkozását rögzíti.58 Nem véletlenül, hiszen Vastag Ferenc már 1838-ban elhunyt. A beiratkozott fiú neve „Vastag Johann", ugyanakkor félrefordítható az apa szakmájának jelölése: „Vastag Johann, von Szeged in Ungarn gebürtig, 20 Jahre alt, katholisch, wohnt auf der Landstrasse Marocaner-Gasse No 523. Der Vater ist Teschnermeister in Szegedin." Azaz: „Vastag János Szegeden Magyarországon született, 20 éves, katolikus vallású, lakika Landstrasse Marocaner-Gasse No 523. szám alatt. Az apa szegedi tímármester.”59 * * * * Ezzel szemben asztalosmesterként szerepel Fleischer könyvében (1935) a kézirati bejegyzés összefoglaló fordítása - a nehezen kiolvasható 57 SztGyt kér. anyak. III. 1812/1834.1818. máj. 15.134. 58 KülönköszönetMag.dr. UlrikeHirhager[Universitätsarchiv der Akademie der bildenden Künste Wien] a bécsi egyetem levéltárosának az adatok pontosításáért, 2015. okt. 21. 59 A bécsi akadémia 7. hallgatói regisztere: Protokoll der die k.k. Akademie der bildenden Künste in Wien frequentirenden Schüler von Jahre 1796 bis 1850. 1841,329. — Köszönet Karácsonyi Imrének (Mittersill, Ausztria) a szó-értelmezéshez nyújtott adatiért, 2018. máj. 27. 249
