Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya, F. (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2018. Új folyam 5. (Szeged, 2018)
Művészettörténet - Szabó Tamás: Joó mester legjelesebb alkotása - Zsótér Andor portréja. Új adatok tükrében a Joó família és a barokk kori rajzok adományozója
Szabó Tamás Joó Ferenc legjelesebb alkotása genealógiai térképének megrajzolásával - a hiányos halálozási adatok ellenére - az átláthatóság megkönnyítésére törekedett. A festő apai nagyapja-nagyanyja Mathias Jó (1743-1798) szabómester és Rosalia Szabó (1753 k.-1836), azaz Joó Mátyás és Szabó Rozália voltak. Házasságukból hét fiút és két leányt jegyeztek föl a kezdetben latin nyelven vezetett egyházi anyakönyvek. Közülük öten érték meg a felnőttkort, négy fiú és egy leány. A nagyszámú Joó-famíliában a második fiúgyermek lett mesterünk apja: Stephanus Joó (1782-1836), vagyis Joó István kereskedő — Czimer és Habermann szerint viszont módos szabómester. A mesterséget jelölő tévedés oka lehet, hogy 1834-től többször föltűnik a tanácsi mutatók lapjain az apja nevét öröklő, a valóban szabómesterré vált if jabbik „Joó Istvány” neve - a festőnk bátyja. Ez a Joó István (sz. 1806. júl. 12.) kötött házasságot Király Rózával 1829. január 28-án- és nem az apa nősült újra, mint ahogy közli egy hely történészi tanulmány. A gyakorlati tapasztalatot is szerző if jabbik István az apja halálának évében, 1836-ban tért haza vándorútjáról és „esedezett érdemes polgárjogért” Petrovits János polgármesternél: „Tekintetes Ns [Nagyságos] Tanács! A folyó esztendei tavaszai volt szerentsém vándorlásomból haza jöttöm után, [a] remekelés [mestermunka készítés] mellett a helybéli érdemes Szabó czéhbe bévétetni, melly után a' polgári jogokkal való felruháztatásomat is leginkább és különössen óhajtom, és czélom el érését a' folyamatos pártfogások mellett tellyes bizalommal reményiem."38 A 31 éves szabómester az esküt 1837-ben tette le. Apjuk, 1805. január 12-én vette feleségül Kormányos Ágnest (1785-1847).39Családjukban a második Joó „Franciscus” nevű gyermeke lett a későbbi festő: aki nyolcadik fiúként született a kilenc fiú és négy leány között.40 Az első ízben Ferenc névre keresztelt testvérbáty tíz évesen, 38 MNLCsML, Szeged tan. névmutatók és jegyzőkönyvek: 1836, 3622/2163. sz.; 1837, 498/393. 39 SztGyt esk. anyakv.: 1805,108. 40 Téves Czimer közlése, miszerint joó István megözvegyülve, 1829. január 28-án újabb házasságra lépett volna Király Rózával. Az anyakönyvi adat valójában a fiúnak, ifjabbik Joó Istvánnak frigyét jelzi, hiszen a vőlegény 20, a menyasszony 17 éves. — SztGyt esk. anyakv.: 1829. 223. 1817-ben hunyt el. A már 1840-ben özvegy Joó Istvánná háza a Kis Tisza partján állt. (Gibatérkép 897.)41 Joó István a fiai közül Ferencet adta be a szegedi piarista atyák jó hírű líceumába. Olvasható az 1834. január 12-i bejegyzésnél az asztalosnak adott kisdiák neve az 1834/35. tanévére beiratkozottak között, a fönnmaradt főgimnázium rajztanodai naplóban.42 (Pontatlan tehát az általánosan használt évszámadat, hogy 1831-től kezdődött volna a kisfiú inasként iskoláztatása.) A még Schwörtz János építész-rajzmester javaslatára 1799-től bevezetett iskolai rajzoktatás eredményeként a városban több helyi és pesti növendék kapott színvonalas indíttatást a későbbi festőpályához. Szemben az elterjedt szakirodalomi közlésekkel, az ifjú Joó a festés alapjait már a korazonosság miatt sem tanulhatta Vastag(h) Sándor János „festőművésznél" (Czimer 1929, 249/40; Habermann 1992, 297; Szelesi 1975, 80), hiszen a diáktárs-rokon ugyanannyi éves volt. Tanítómestere inkább lehetett egy másik, azonos nevű rokon, Vastag János (1792-1864) asztalos-hajógazda; aki egyik alapítója az ugyancsak virágos bútorokat készítő és festő asztalos családnak (Bálint 1959/2003,101). A két gyermek természetszerűleg egymástól is tapasztalatokat szerezhetett, hiszen mindketten a bécsi művészeti akadémiára készültek, és 1840 és 1841-ben szinte egy időben kezdték meg tanulmányaikat. Mint látni fogjuk, a jó kapcsolatukról még évek múlva is szó esik festőtársaik körében. — Megjegyzendő, hogy a Joó és a Vastag család közötti első távoli atyafiságot az említett Joó Pál (1759-1836 k.) jelenthette, amikor 1779. február 8-án nőül vette Vastag Helént (1761-1805), megalapozva külön is a Joó család birtokait Szeged-Felsőtanyán.43 * 41 MNLCsML, Szeged városi tan. iratok, lev.sz.: IV. A. 1003. d. 2118/1840. Felmayer Antal építkezése (1840/370. sz. ügyirat}. A mellékelt színes helyzetrajzon „Joó Istvánná” neve és házának jelölése. 42 A szegedi Rajztanoda naplója, 1826-1853. Piarista nagygimnázium. MFM Történeti gyűjtemény, ltsz.: 60.1.1. — (Állami jogutódja később a Szeged városi körzeti szakirányú Iparostanonc iskola, majd 1960-tól a 600. sz. Móra Ferenc Iparitanuló Intézet.) 43 Centurionatus Februarius Anni 1779: Paullus Jó (20), Helene Vastag (18). - SztGyt esk. anyakv.: 1779, 05. 245
