Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya, F. (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2018. Új folyam 5. (Szeged, 2018)
Történettudomány - Máté Zsolt: A szegedi Szent György-templom és a Tornyos Iskola
Máté Zsolt A szegedi Szent György-templom és a Tornyos Iskola ablakok félköríves záródása 19. századi jellegzetesség. A barokkban ez kosárív lett volna. Az ablakok keretezettsége nehezen kivehető, de bizonyára egyszerűen tagozott sima keretek voltak szemöldökpárkánnyal és könyöklővel, amelyeket a páros ablakoknál összevontak. A lizénák ión fejezete is inkább a 18. századot idézi. Sajnos ezeknek az azonosítása a fénykép rossz minősége miatt kissé bizonytalan, de az árnyékhatás ezt látszik igazolni. A torony architektúrája a párkányba nyúló óra számlappal Magyarországon már a 18. század elején ismert motívum. Az egyszerű csúcsos toronysisak korhoz nem köthető prakticizmus, ami egyébként jobban illik az őrtorony funkcióhoz, mint a Balla-térképen ábrázolt kétrészes barokk sisak. Mindebből megállapítható, hogy a középkori architektúrából már az ideiglenes templom kialakításakor sem mentődött át semmi. Viszont az épület 1859. évi bővítésekor az építmény eredetileg templomnak készült -18. századi - barokk homlokzatát megtartották, és a bővítményre a párkányokat továbbvezették, a lizénákat, ión fejezeteket megtöbbszörözték, a toldalék sarokkiképzése is az eredetivel megegyezően, kerekített megoldású lett. A hozzáépítés mértékének ismeretében - hogy t. i. a 17 méteres hosszhoz 14 métert építettek - úgy tűnik, hogy az oldalhomlokzat szélső lizénáit meghagyták, a páros lizénák kiképzése pedig már az új homlokzat harmóniáját szolgálta. A felső emelet ablakait, amelyeknek a toronyhoz legközelebb eső darabja egy esetleges karzat ablaka lehetett, formai változtatás nélkül megtöbbszörözték. Az első emelet már félköríves klasszicizáló ablakokat kapott. Ezzel a valamikori templomablakok nyomai eltűntek. Az első emeleten az íves alaprajzú, bábos korlátos erkély nyilvánvalóan 19. századi. A tornyon csak barokk jellegzetességek tűnnek föl. Ez azonban egyáltalán nem zárja ki a középkori eredetét. Sőt, ha meggondoljuk, hogy a templomot 1719-ben sárba rakott téglaépületként emlegették, ez a jóval nagyobb szilárdságot igénylő toronyra nem vonatkozhatott. Viszont homlokzatát a 18. században az akkori ízlésnek megfelelően átalakíthatták. Az, hogy Tömörkény nem ismerte fel a barokk értékét vagy az architektúra alatt rejlő régiséget, teljesen érthető. A barokk akkor még nem számított értékelt stílusnak, a Dömötör torony példája pedig előtte még ismeretlen volt. Előre abban sem látták meg a csodát. Lebontásra szánták és csak a bontáskor derült ki középkori eredete. Nagyapám a tornyos iskolában végezte az elemi iskolát az 1880-as évek első felében. Egyedülálló leírást ad az iskola belső elrendezéséről egykori osztálytársa Szabó László, későbbi nevén Tápay Szabó László: "Nem tudok elképzelni ridegebb épületet, mint aminő volt a régi Szent Györgyiskola belülről. Abban a nagy épületkolosszusban egy szűk lépcsőházon át mentünk fel az emeletre, nem volt semmi folyosó, minden ajtó a sötét lépcsőházba nyílott. Valami sajátságos karból- és penész-szaggal telt levegője volt az egész épületnek. 1880-ban az I. B. az első emeleten volt, az igazgató osztálya, a 111. mellett. Az igazgatói »iroda« egy kis fülke volt. A lányokat sohasem láttuk, mert ők a torony alatti kapun jártak be az iskolába, mi pedig a déli kapun, de a leányiskolái részben sem volt sem egy tenyérnyi udvar, sem egy méternyi folyosó.” (TÁPAY SZABÓ 1928/1, 85] Tápay Szabó a könyvében egy krokit is közöl az iskoláról. Mivel az épület alap-méretei és ablakai ismertek, a leírás alapján egyszerűsített alaprajzot szerkesztettünk. A történeti és térképészeti vizsgálódás után Horváth Ferenc szívességéből megkaptam az 1981. évi leletmentés rajzát (Horváth 1981]. (1. ábra] Sajnos, a szöveges dokumentációt nem tudta föllelni. A rajz a Dózsa György iskola pincealaprajzába szerkesztve mutatja meg a régész által az azonosító ásatáskor megtalált alapozási nyomokat. Bár a munka elejétől használtam az ásatásra alapozott publikációját (Horváth 2000], abban nem minden részletről számolt be, és a kérdés az volt, hogy a megszerzett térképi és történeti következtetések birtokában vajon milyen új információ vagy fel nem használt összefüggés olvasható ki a rajzból? A kutatás során az eredendő célkitűzés mellett, hogy közelebb juthassunk a Szent György templom megismeréséhez, rengeteg adathoz jutottunk a templom utóéletével kapcsolatban. Ezekből a 18. századi átépítésekre vonatkozó ismeretekből, és az iskolává alakítás, hozzáépítés 102
