Bárkányi Ildikó – F. Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2017., Új folyam 4. (Szeged, 2018)

Közönségkapcsolatok

Hegedűs Anita Blockbuster-kiállítás a Vezúv árnyékából el - így a médiába való bekerülés igénye gyakran felülírhatja a művészeti vagy kiállítás-stratégiai szempontokat. A magas érdeklődésre számot tartó kiállítások hírértéke magasabb, a hírérték pedig az egyik legfontosabb eszköz a sajtónyil­vánosság világába történő bekerüléshez, mely alapvető a potenciális jövendőbeli látogatók tájékoztatása kapcsán. A „disneyfikáció” kifejezést szélesebb értelem­ben is vizsgálhatjuk: Árva László és Sipos Zoltán szerint a fogalom „egy adott tér olyan átalakítását jelenti, amelyben a fantázia, a mese, az elképzelés játszik nagyobb szerepet a valósággal szemben. A disneyfikáció a valóság helyébe a mesét teszi, és a mese szereplőjévé válik a látogató is” (Árva és Sípos 2011,34). A múzeumokban megjelennek azok a kiállítások, melyek egy-egy történetet helyeznek a kiállítási tematika középpontjába, s igyekeznek a látogatót is felruházni egy-egy sze­reppel a minél nagyobb arányú látogatói bevonódás érdekében, mindehhez pedig a történetmesélés, azaz a storytelling eszközét alkalmazzák. A disneyfikáció kapcsán kell szót ejtenünk a magas látogatottsági adatok elérésére al­kalmas „blockbuster” kiállításokról, melyek kiemelt szerephez jutottak az ezredforduló időszakától kezdve (Bradburne 2001). Magát a blockbuster elnevezést az 1960-as évek óta használja a szakirodalom azon időszaki kiál­lítások megjelölésére, melyek a nagyközönség számára érdekes, figyelemfelkeltő, népszerű témát dolgoznak fel, kiemelt alkotó munkásságát mutatják be kiemelkedő múzeumi és magángyűj­teményekből válogatva (Bradburne 2001). Ezek a tárlatok általában kiemelkedő látogatottsági eredményeket érnek el - akár több százezren is megtekinthetnek egy-egy nagyvárosban megrendezett kiállítást -, ugyanakkor létreho­zásukhoz komoly anyagi forrásokra és hosszú előkészítési időre van szükség. Nemzetközi szinten példaként említhetjük a washingtoni National Gallery of Art Van Gogh-kiállítását, a Vermeer-tárlatot a hágai The Mauritshuis galériában, illetve a londoni Royal Academy of Arts Monet-kiállítását (Bradburne 2001). Hazai tekintetben blockbuster kiállításokat leginkább a Szépművészeti Múzeum rendez a 2000-es évek óta, a vidéki múzeumok közül pedig a szegedi Móra Ferenc Múzeum ért el a hazai vidéki múzeumok között kiemelkedő látogatottságot blockbuster-jellegű tárlataival (Hegedűs & Medgyesi 2014; Hegedűs 2015). Mivel a blockbuster kiállítások a közvéleményt, a látogatói közönséget kiemelt mértékben ér­deklő témákat dolgoznak fel, ezért magasabb hírértékkel bírva komolyabb médianyilvános­ságot biztosíthatnak az adott múzeumnak, mely az újfajta múzeumi szemlélet egy fontos összetevőjének tekinthető. Pompeji - Élet és halál a Vezúv árnyékában A „Pompeji - Élet és halál a Vezúv árnyékában” című kiállítás 2016. június 25-én, a Múzeumok Éjszakáján nyitotta meg kapuit a szegedi Móra Ferenc Múzeumban, és egészen 2017. március 5-ig láthatta a közönség a rendkívüli tárlatot. A kiállításon bemutattuk Pompeji katasztrófáját, az ott élt emberek életét, mindennapjait, hitvilágát, kikapcsolódási szokásait, harcászatát. A tárlat törzsanyaga, közel 120 tárgy a pompeji feltárás anyagát őrző Nápolyi Régészeti Múzeumból ér­kezett. A kiállítás egyediségét, különlegességét az adta, hogy a pompeji ásatás tárgyaiból kiállítás eddig nemhogy Magyarországon, de még Közép- Kelet Európában sem került bemutatásra, így Szeged adott először otthont ennek a páratlan értékű kollekciónak. A Nápolyból érkezett kol­lekció mellett a Savaria Múzeumból, a Magyar Nemzeti Múzeumból és az Aquincumi Múzeumból is kölcsönöztünk tárgyakat, így a teljes kiállítási anyag több mint 350 műtárgyból állt. Két szegedi kiállítóhelyen is a Pompeji- kiállítással találkozhattak az érdeklődők: a Móra Ferenc Múzeum főépületében, valamint a Fekete házban. Továbbá szeptember végétől Pompeji kapcsán nyílt régészeti kiállítás Az Alföld barbárjai címmel a Kass Galériában, ahol Pompeji pusztulásának időszakát ismerhették meg az érdeklődők Csongrád megyei vonatkozásban. A Móra Ferenc Múzeumban magával a katasztró­fával, a Vezúv kitörésével, a közélettel, a fürdőkkel, a színházzal, az építészettel, a mindennapokkal 380

Next

/
Thumbnails
Contents