Bárkányi Ildikó – F. Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2017., Új folyam 4. (Szeged, 2018)

Közönségkapcsolatok

Hegedűs Anita Blockbuster-kiállítás a Vezúv árnyékából találkozhattak a látogatók. Itt volt látható a tárlat legmegrendítőbb különlegessége: egy eredeti gipszöntvény, mely egy 20 év körüli, várandós nő csontjait tartalmazta, aki a kétezer évvel ezelőtti katasztrófa során lelte halálát. Az elsötétített teremben guggoló emberi alak és láncra kötött kutya gipszöntvényének másolatát is láthatták az érdeklődők, egy kisfilm segítségével pedig nyomon követhették, hogyan is zajlott le a ka­tasztrófa Kr. u. 79. augusztus 24-én. Emellett természettudományi szempontból is bemutattuk a vulkánok működését, a Vezúv 79-es kitörésének legfontosabb ismérveit. A látogatók egy idővo­nal segítségével járhatták be a Herculaneum és Pompeji 18. századi megtalálásától napjainkig tartó időszakot, a régészeti feltárás szakaszait, érdekességeit. Ebben a teremben alakítottunkki egy „régészeti homokozót", ahol a gyermekeknek ókori római edénymásolatok széttört darabajit kellett megtalálniuk. (1. sz. kép) A Fekete házban a gladiátorok világa, a temet­kezés, és étkezés, valamint Pannónia provincia világa kapott helyet, illetve kialakításra került egy erotikával foglalkozó, kizárólag felnőttek számára látogatható tér is. A kiállítás kiemelttár- gyai között találhattunk két különleges gladiátor sisakot, melyeket a harcosok valószínűleg a vész elől menekülve hagyhattak hátra. Az étkezéssel kapcsolatos térben bárki kipróbálhatta, milyen is lehetett egy kézimalom használata, illetve „kiszagolhatták” a látogatók a legfontosabb fűszereket, megismerhették a legnépszerűbb recepteket, melyek fontos részei voltak az ókori római gasztronómiának. A temetkezés terében egy eredeti csontokat tartalmazó urnát láthatott a nagyközönség, valamint egy urnás temetkezés sír-rekonstrukcióját is felépítettük. A Fekete házban a Nápolyból érkezett műtárgyak mel­lett a Magyar Nemzeti Múzeum, az Aquincumi Múzeum és a Savaria Múzeum műtárgyait is bemutattuk. (2. sz. kép) A Pompeji-kiállítás termei többféle kiállí­tás-struktúrát követve épültek meg. Bizonyos terekben a hagyományos, klasszikus kiállítási stratégiát követve, letisztult módon, vitrinekben állítottuk ki a műtárgyakat. Hasonlóképpen helyeztük el a gladiátorsisakokat és tárgyakat a Fekete ház emeleti termében, félköríves térben. A Móra-múzeum dupla termében azonban az új­fajta kiállítási felfogás kapcsán komoly szerepet szenteltünk az installációs megoldásoknak: a látogatók egy pompeji ház falai között sétálva ismerhették meg a különleges kollekció darabjait. Egy jelképes pompeji ház jellegzetes tereit ala­kítottuk ki ugyanis, ahol az adott térre jellemző műtárgyakkal találkozhattak az érdeklődők. A Fekete házban egy ókori római „gyorsétterem" jelképes mását alakítottuk ki, mely lehetővé tette az étkezési szokások minél életszerűbb, valódibb megismerését. A blockbuster kiállítások fontos eleme az au­diovizuális eszközök használata a kiállító- térben. A Pompeji-kiállítás összes termében találhattak audiovizuális anyagot a látogatók, melyek a kiállítóterekben bemutatott szövegek és tárgyak megértését, aktívabb feldolgozását segítették. Animációkon keresztül ismerhették meg például a pompeji fürdők működését, a la­kóházak felépítését, a kőfaragás elemeit, a Vezúv katasztrófájának tudományos hátterét. A Móra Ferenc Múzeumban külön termet alakítottunk ki a katasztrófa bemutatására: egy teljesen besötétített vetítőszobába léptek be a látoga­tók, ahol egy rövid animációs film segítségével élhették át a Kr. u. 79-es katasztrófa folyamatát, legdrámaiabb pillanatait. Szintén az újfajta kiállítási szemléletet kívántuk erősíteni különböző műtárgymásolatok elhelye­zésével, melyek egyrészt a könnyebb megértést, feldolgozást segítették, másrészt pedig erősítették a látogatói bevonás, bevonódás erejét, a látogatói aktivitást. A Móra Ferenc Múzeumban és a Fekete házban is tapintható edénymásolatokat vehettek kézbe az érdeklődők, gladiátorként fotózkod- hattak, ókori római fűszereket szagolhattak és a gabonaőrlést is kipróbálhatták. Ezek a fajta kiegészítő lehetőségek is az aktívabb befogadást tettek lehetővé, ezek segítségével élményszerűbbé válhatott a látogatás. A kiállítás hosszabbítás után 2017. március 5-én zárta kapuit. Ez alatt a kilenc hónap alatt összesen 101 228-an látták a Pompeji-tárlatot Szegeden - ezzel ez a tárlat lett minden idők második legsikeresebb kiállítása Szegeden, s egyúttal beírta magát a hazai múzeumi szféra nagykönyvébe is. 381

Next

/
Thumbnails
Contents