Bárkányi Ildikó – F. Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2017., Új folyam 4. (Szeged, 2018)
Történettudomány
Ábrahám Vera A Pillitz-ügy - Fejezetek Pillitz Dániel rabbi életéből, különös tekintettel szegedi szolgálatára Ezúttal összeütközésük újra föllángolt, ugyanis Pollákék szerint Pillitz rokonai33 erőltették a gyors (3 nap múlva esedékes] választást, amit Tary határozott el. „...leginkább a Község 9. tagból álló elöljárói egy részének kik között két Deuts testvérek, kétAuslanderekszinten testvérek és Schlatzinger mint Deutsok sogora kik közül némellyekkel a nevezett Káplány Atyafiságban is van - leginkább ezen Atyafiaknak sürgetésére a fent érintett gyűlést harmadnapja meg tartató, és a választást nem ügyelve Pollyák Simonnak,34 és többeknek közülünk kérelmére rögtönözve eszközölteté."35 4. Kifogásolták továbbá, hogy segédrabbi-szer- ződésének 3 éves ideje csak 10 hónap múlva jár le, ezért a döntés előrehozását igazságtalannak tartották. Sőt azt is feltételezték, hogy Pillitz rokonai „atyafiai” mint Pollák és híveinek„elle- nessei”, Taryt befolyásolták („rávették”] a 22-i gyűlés megtartására, „...hogy a nevezet Káplánt, három évekre Káplányi minőségben fogadván fel, meg ezen szerződési időből 10. holnapok hiányzanak ez idő eltelte előtt, még úgy sem lehetett volna az érintett választást eszközleni, mert igazságtalanság idő előtt azokra kiknek már a Káplányságra Szerződésük van a Pappá választás által újabb terhet hozni - akarták már ellenesseink ezen választást mindgyárt első évben eszközleni, és ezért, a mint a tek. Ns. Tanáts is tudni méltoztatik, köztünk számos veszekedések és súrlódások is történtek, - de a melyek akkoriban elhárittattak, mert meg Ígérték ellenesseink, hogy Billitzer választását erőltetni nem fogják - mindennek ellenére most mégis leg inkább a fent érintett atyafiak reá vették tek. Főkapitány Úrat, hogy folyó évi Januárius 22-én ezen választásra rögtön Gyűlést tartson."36 5. Pollák és hívei Pillitz rokonait ellenségként kezelték, sőt őt magát is megrótták, amiért szerintük nem viselkedik szerényen, ugyanis figyelmen kívül hagyta, hogy amennyiben valakinek rokonai vannak a közösségben akkor nem illendő ott megválasztatni magát. Továbbá megszólták, mert tapasztalva az ellenállást önként nem 33 A 9 elöljáróból 5 fő. 34 Ti. Pollák D. Simon. 35 1846. február 6.304. sz. 617. számon felvett panaszlevél. 36 Ua. mondott le, pedig a béke érdekében ez vallási kötelezettsége lett volna. Föltételezéseik szerint tudatában volt annak, hogy ezzel a rossz hangulatot tovább fokozza, mégis állásában maradt. nevezett Billitzer meg választását töbnyire annak fentebb is érintett Atyafiai erőltették, pedig oUyatén községben hol a Papnak atyafiai vannak, annak megválasztását, nem tsak a Zsidó bevetttszokás, hanem a szerénység is tiltya, és bizonyossan, ha Billitzerben legkevesebb méltányosság léteznék, tapasztalván ennyi ellenszegülést, önként magának kellett volna a megválasztásnak ellent mondani és ez által Papp létére az ingerültségre szolgáló okot vallási kötelességinél fogva eltávoztattni - nem pedig még azt éleszteni, és nagyobbítani." 6. Komoly érvnek szánták írásban rögzíteni Pillitz miatti viszálykodásaik tényét, „...jelen Izraelita Község már 60. évek olta álván soha kebelében illy czivodások nem voltak és tsak egyedül miolta Billitzer jöt közibünk, gerjesztettek azon ingerültségek olly annyira, hogy az olta atya fiával testvér testvérével, férj hitvesével agyülölségbe keveredtek, és reménység sincs, hogy még ez köztünk lesz a kibékülés malasztját élvezhessük..."37 Pollák D. Simon bíró érvelt, méltatta saját munkáját, felsorolta az elért eredményeket. Azt, hogy kormányzásának 13 éve során a 800 fős hitközségben béke és rend uralkodott, anyagilag gyarapodtak, telkeket vásároltak, és nagy költségvetésű zsinagógaépítés zajlott.38,,//// helyzetben tehát telkemre nem vehetvén, hogy Bíróságom ideje alatt illy módon és úton, 800 lélek vezetésére illy lelkész választassák, mi után 29. évek alatt melyekben mint Községi tag, 13. évek alatt pedig mint Bíró szolgáltam mindenkor a helybeli Izraelita Község köztt béke és csend uralkodván, semmi egyenetlenség, vagy viszálkodás a nevezett Községet nem háborgatta, és ez idő alatti kormámyzásom alatt, 80 ezer forint értékű építéseket tétetvén, és telkeket szerezvén, a község állapotját olly helyzetbe hoztam, hogy most illy temérdek építkezések után 2000. forintnál több adóssága nem találtatik..."39 37 1846. február 6.304. sz. 617. számon felvett panaszlevél. 38 1843. május 19-én avatta föl Schwab (Löw) Arszlán főrabbi aki azt mondta, hogy az ország akkori legszebb zsinagógája a szegedi. 39 1846. január 26. 221. sz. 455. számon felvéve. Pollák D. Simon lemondó beadványa = Csongrád Megyei Levéltár. Városi Tanács iratai. 199
