Bárkányi Ildikó – F. Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2017., Új folyam 4. (Szeged, 2018)
Történettudomány
Kakucs Lajos Polgári fegyveres alakulatok a Bánságban 1717-1919 között II. mellett, a székesegyháztól jobbra és balra jól kivehetők a zászlószentelések céljából felállított imasátrak (Geml 1896). Az ifj. Bersuder Alajos (1825-1895) festő által késztett, 98x106 cm olajfestmény a Temesvári Múzeum Képzőművészeti Részlegénektulajdonában van (ltsz. 769). Ez a kép a gyárvárosi Seiler-réten (Seilerwiese) lezajló zászlószentelésnek azt a jelenetét ábrázolja, amikor polgárőrség parancsnoka, Bersuder Alajos ezredes a megszentelt zászlót átadja a zászlótartónak. A kép jobboldalán jól kivehető a zászlószentelés helye, az imasátor. A Seiler-réten tartotta a Polgári Lovas Gárda szabadgyakorlatait és ünnepélyes felvonulásait. Az 1905-ben tevékenységét beszüntető lövészegylet vezetősége két pecsétnyomóját, 83 darab díjlövészeti táblából álló gyűjteményét, az utolsó fő lövészmesterének, Jankovits Miklósnak 1896-ból származó képét átadta a Temesvári Múzeumnak. A régi, Berkeszi István által vezetett törzskönyvben 2731-2732. szám alatt jegyzett tárgyak 1936 decemberében még a múzeum tulajdonában voltak (TRÉT 1906, 118; Reiter 1936). Sajnos, a rendkívül értékes, nagyobbrészt az 1857-1861 közötti évekből származó festett céltáblák, melyekből ma az európai múzeumokban is kevés található, nem nyerték meg a Temesvári Bánsági Múzeum második világháború utáni vezetőségének, Marius Moga régész-igazgatónak tetszését. A volt alkalmazottak elbeszélése szerint, az említett táblákat csomagolóládának dolgozták fel, illetve az igazgató múzeumépületben lévő magánlakásában egyszerűen eltüzelték. Újarad, Neu Arad, ma Aradul Nou (Arad város déli negyede) Anton Peter Petri történész szerint Újarad első lövészegylete az 1791-ben szervezett Freiwillige Schützenverein volt (Petri 1985, 623). 1848. október 19-én az újaradi lövészegyletnek be kellett szolgáltatnia fegyvereit az aradi várat ellenőrző osztrák katonai parancsnokságnak. A fegyverek hiányában az 1849. évi, úrnapi felvonulás alkalmi hagyományos díszlövését az ott állomásozó honvédegység katonái szolgáltatták. 1853 után az újaradi lövészegylet visszanyerte fegyverhasználatának jogát. A már említett forrás szerint, a lövészegylet egyenruháját a hagyományos honvédöltözet befolyásolta. 1876-ban az egylet az „Újaradi Lövészegylet" név alatt volt bejegyezve (Adatbázis). Az 1885- ben 95 tagot számláló egylet elnöke Matthias Hemmen ügyvéd, kapitánya a helység bírói tisztét is betöltő Nikolaus Philipp volt. A lövészegylet tevékenysége közvetlenül az első világháború előtt szűnt meg. Újbesenyő, Neu-Beschenowa, ma Dude$tii Női Az „Újbesenyői Önkéntes Tűzoltó és Lövészegylet” 1896-ban volt bejegyezve (Adatbázis). Újfalu, Temesújfalu, Neudorf, ma Neudorf A temesújfalui lövészegylet „Újfalúsi Lövész Csapat" név alatt 1882-ben volt bejegyezve (Adatbázis). Újpalánka, Neupalanka, ma Banatska Palanka Első ismert lövészegylete 1890-ben, mint „Ujpalánkai Önkéntes Tűzoltó és Lövészegylet” volt bejegyezve. A tűzoltók valószínű, hogy hamar kiváltak, hisz 1891-ben az „Ujpalánkai Lövészegylet” címet viselte (Adatbázis). Új-Pécs, Neupetsch, Ulmbach, ma Peciu Nou Szentkláray Jenő arról tudósit, hogy 1779. július 12-én Nagybecskerekre, a Torontál Vármegye vezetőségének ünnepélyes beiktatására Új- Pécsen átutazó Niczky grófot a felfegyverzett helyi lakosság üdvözölte (Szentkláray 1870, 358). Ez a felfegyverzett lövészcsapat Milleker tudósítása szerint 1823-ban is létezett (Milleker 1930,106). Varjas, Warjasch, ma Varias A„Varjasi Lövészegylet" 1880-ban volt bejegyezve (Adatbázis). Versec, Werschetz, ma Vrsac A város történetének kitűnő ismerője, Felix Milleker szerint az 1730-as évek végén már létezett a település polgáraiból álló Milizia, melynek tevékenységére nem talált adatokat (Milleker 1886,1.129). A Milleker szermtSchützen név alatt ismert Milizia békeidőben a jelentősebb ünnepek és az istentiszteletek alkalmával testületileg, 182
