Bárkányi Ildikó – F. Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2017., Új folyam 4. (Szeged, 2018)
Történettudomány
Kakucs Lajos Polgári fegyveres alakulatok a Bánságban 1717-1919 között II. egyenruhában vonult fel. A későbbi városi park helyén álló erdős, bokros területen épített lövöldéje még 1795-ben is fennállt. A lövészegylet nevéhez fűződik a település történetének egyik kiemelkedő eseménye. Egy 1791-böl származó versed oklevélben a város német és szerb polgárai együttesen bizonyították polgártársuk, Johann Jakob Hennemann (1744-1792) érdemeit. Az előzményekhez tartozik, hogy az 1787. május 23-án Kerszonban megkötött osztrák-orosz védelmi szerződés válaszára a török Porta még az év augusztusában hadat üzent Oroszországnak. Az ezt követő osztrák hadbalépés után a Bánság déli része is hadszíntérré változott. Bár a császári csapatok a Bánságban komoly katonai erőkkel rendelkeztek, augusztusban a Dunán átkelt török seregek, a hozzájuk csatlakozott román felkelőkkel együtt 143 bánsági helységet dúltak fel. 1788 szeptemberében, amikor a visszavonuló császári csapatok védtelenül hagyták Versecet, Johann Jakob Hennemann kovácsmester 75 német és szerb nemzetiségű felfegyverzett polgártársával megmentette a várost a környéken portyázó rablócsapatok támadásától. A Hennemann és társai hőstettét - az 1791. augusztus 20-án keltezett okmány tanúsága szerint - a verseci német és szerb magisztrátus nevében 24 német és 28 szerb polgár bizonyította. A török veszély elhárítása után Hennemann és társai - a jövendő veszélyekre gondolva - kérték egy szabad fegyveres csapat (Frei Corps) felállítását. A Temesváron állomásozó Katonai Parancsnokság közvetítésével Hennemann kérvénye eljutott az Udvari Haditanács elé, amely azt 1789-ben visszautasította (Tafferner 1989, 1990). 1809-ben a magyar országgyűlésen elfogadott határozat értelmében Versecen is elkezdődött a polgárőrség (Landwehr) felállítása. Ez alkalommal először csak 3 század gyalogos és 1 század lovas egység felállítását tervezték, melyek állománya később a szabad királyi városok mintájára egy ezredre növekedett. Az 1200 tagot számláló, egyenruha viselésére nem kötelezett verseci polgárőrség élén őrnagyi rangban Johann Michael Kormann bíró, valamint Spaits Josef, Török József, Pécsváry Antal és Hellerparth Anton tisztek álltak. A csapategység részét kitevő lovas századot Biberly Péter és Gräber Franz vezették (Milleker 1886,1, 293). 1838-ban a verseci német gazdák köréből Bürger Corps-ot szerveztek, melynek fegyvereit az időközben megszűnt polgárőrségtől vették át (Milleker 1886,1, 320). A 140 tagot számláló fegyveres gárda Johann Kari és Josef Scherübel kapitány, Johann Bruck és Josef Mihajlovits főhadnagy, Urban Koszi és Franz Lederer hadnagy vezetése alatt állt. A polgári lövészgárda 1843-ban 4000 forint értékű lövöldét építtetett. 1848 májusában, a magyarországi forradalom kitörése után ez az egység alkotta az 1200 tagot számláló, újonnan felállítottverseci polgárőrség első századát. Megjegyzendő, hogy a polgárőrség a német ajkú lakosság köréből került ki, szerb csak egy volt közülük, aki később, a nemzetiségi ellentétek kiéleződésének idején ki is vált belőle. A később hat századból álló verseci polgárőrség vezetői Johann Frombach, Sámuel Frombach, Ignaz Berwanger, Josef Mihajlovics és Steininger polgárok voltak. A verseci polgárőrség 1849 januárjáig kivette a részét a város és környékének védelméből, és csak a honvédség kivonulása után oszlatta fel önmagát, és fegyverzetét önként átadta a városból visszavonuló magyar egységeknek. Ez alól kivételt képezett a polgárőrség első százada, amely az 1838-ban alapított polgári gárdából állott. Ez az egység megtartotta fegyverzetét, és utolsó pillanatig részt vett a város védelmében (Milleker 1886, II, 46). Ezt az egységet a január 20-án a városba bevonuló osztrák-szerb csapatok fegyverezték le. 1849. májusban a magyar honvédség visszafoglalta a várost, és a polgárok egy része Mihailovics Josef vezetésével megkezdte a polgárőrség visszaállítását, melynek tevékenysége a következőkben csak a város védelmére szorítkozott (Milleker 1886, II, 66). A forradalom leverése után felszámolt verseci polgárőrség 1858-ban Schützen- Gesellschaft név alatt sikeresen újrakérvényezte tevékenységét, és még ugyanabban az évben felújította régi lövöldéjét. Első nyilvános lövészetén Daniel Milosevics helyi vaskereskedő bizonyult a legeredményesebbnek (Milleker 1886, II, 66). 1868. június 26. és augusztus 6. között a verseci lövészek részt vettek az össznémet lövészek másodízben megszervezett, Deutsche 183
