Bárkányi Ildikó – F. Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2017., Új folyam 4. (Szeged, 2018)
Történettudomány
Kakucs Lajos Polgári fegyveres alakulatok a Bánságban 1717-1919 között II. korabeli színes rajzon található szövegek változatait is (Röder 2002, 235-236). A fent idézett Temesvarer Zeitung 1896. évi cikkek szerzője szerint az 1813-ban készített zászlót vagy ennek újabb változatát és szalagját Karolina Auguszta császárnő 1831-ben ajándékozta a német gyalogosok egységének. Az új zászló készítésének oka a szerző szerint az volt, hogy időközben a szerb gyalogos polgári egység beleolvadta német gyalogos polgári egységbe. Ekkor kerülhetett a fent idézett szöveg a régi, 1813-ból származó zászlóra. Ezt a feltevést támasztja alá az a tény, hogy a szövegben említett, és a császárnőt helyettesítő zászlóanya, Freyin Magdal Mager von Mühlheim az 1827-1832 között Temesváron állomásozó császári garni- zon parancsnokának, Feldmarschal Leutnant Franz Mumb von Mühlheimnak felesége volt (Petri 1988, 3).3 A Temesvarer Zeitung 1896. évi idézett cikkeinek szerzője nem ismerte, legalábbis nem említette azt a tényt, hogy 1813-ban a polgári őrség szerb osztálya is zászlót kapott.4 A viszonylag jó állapotban lévő zászlót ma a Temesvári Bánsági Múzeum Történelmi Részlege őrzi (M-Kiss 2009, 20-23). A zászlócsúcs két oldalán található felirat szerint a Temesvár szabad királyi város szláv - szerb polgári hadának zászlaját, 1816. április 16-án szentelték fel a Krisztus mennybemeneteléről elnevezett, temesvár-belvárosi szerb püspöki templomban. A zászlóanya a bánsági szerb közéletben és Temesvár kulturális életében jelentős szerepet játszó Malenicza család tagja, Sztamorai Malenicza Teréz volt. A temesvári német polgári őrség 1843-ban kapta új zászlóját. A zászlóanya ez alkalommal is Karolina Auguszta volt. Az özvegy császárnő nevét viselő zászlót és a zászlószalagokat a Temesvári Bánsági Múzeum gyűjteményében őrzik (M-Kiss 2009, 24; 111-114). Az 1843-ban 3 Freyin Magdal Mager von Mühlheim neve is bizonyítja, hogy menyire hibás a Hedy M. Kiss által, a 11. és 12. szám alatt bemutatott zászlók 1848. évi datálása, és a „Királyi Gárda” zászlaja légből kapott elnevezése (M. Kiss 2009, 25). 4 A cikk szerzője nem ismertette a szabad királyi város 1782. évi szabadságlevele kihirdetése alkalmával felvonuló szerb polgári had zászlaját sem (M-Kiss 2009,14-15). készített zászlót és szalagját 1844. október 27-én, ünnepélyes keretek között szentelték fel. Az özvegy császárnőt, a zászlóanyát ez alkalommal is a város katonai parancsnokának, Alexander Franz Csorich von Monte Creto (1772-1847) tábornok felesége helyettesíttette, ő tűzte fel a szalagokat a város polgáraiból álló egyenruhás egységek zászlójára (Röder 2002, 235-236). A temesvári német gyalog polgári őrség zászlója mellett ez alkalommal a temesvári polgári lovas őrség 1809. évi zászlója is az özvegy Karolina Auguszta szalagjával volt díszítve. Magát a zászlót nem lehet azonosítani a Bánsági Múzeumban őrzött gyűjteményben. Az említett 1896. évi leírás szerint „a zöld színű zászlónyélre rögzített 1 méter széles zászló, két darab másfél méteres fecskefarokban végződött. A zöld színű brokátselyem anyag egyik oldalát az osztrák császári címer díszítette." (T. Z. 111/1896). A császári pár 1817. évi körútja alkalmával Temesvárt is felkereste, de a császári özvegy sem 1831-ben, sem 1844-ben nem volt jelen a zászlószentelésen. 1844 októberében a város polgármestere, és ebben a minőségében a gárdák parancsnoka is Johann Nepomuk Preyer volt.5 A lovas és gyalogos gárdák 1844-ben felszentelt két zászlóját a városi tanács 1909-ben ajándékozta a Bánsági Múzeumnak (TRÉT 3-4/1909, 167-168; TRÉT 1-2/1910, 169). Berkeszi István történész szerint az 1844. évi zászlószentelési ünnepélyen az ország valamennyi polgárőrségének küldöttsége rész vett. Pontosabb adatokat közöl Geml József, aki név szerint Pest, Buda, Arad, Pécs, Székesfehérvár, Szeged, Lippa, Versec, és Baja helységek lövészegyleteit említi (Berkeszi 1900,22-23; Geml 1896). A külön szervezett két zászlószentelés igazi okára utalhat a Temesvár Város vezetőségében 1832-1844 között, a szerb és német frakciók között dúló hatalmi harc.6 A polgárőrségi zászlókat látványos külsőségek között, országosan egységes forgatókönyv szerint 5 Preyertevékenységéneklegjobb ismerője és életrajzírója, Radegunde Täuber szerint (Täuber 2006,49) ebből az alkalomból készülhetett a polgármestert, mint a gárda parancsnokát ábrázoló festmény, amely jelenleg dr. Hugo Homonnay (Preyer lányának Budapesten élő leszármazottja) tulajdonában van. 6 Erről bővebben: Täuber 2006,28-36. 174
