A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2016., Új folyam 3. (Szeged, 2016)
TERMÉSZETTUDOMÁNY - Sánta Gábor: Gajdács Mátyás és Fekete István
Hegedűs Anita Egyetemisták a terepen s ami talán a legfontosabb: a gyermekkel együtt fedezik fel a kiállítást s közös élményt gyártanak (közös kedvencük a zsiráf). A családosokon kívül idősebb és fiatalabb látogatók is részt vettek a vezetésen, folytassuk a velük készített interj ük tapasztalataival! Korosztálytól függetlenül mindenkinek egyöntetűen tetszett a kiállítás: 100%-uk ajánlaná ismerőseinek. A résztvevők 90%-a emelte ki a tárlatvezetés fontosságát: számukra kiemelkedően fontos volt a tárlatvezetők személye is. Érdekes tanulság tehát, hogy noha a tárlatvezetésre egyénileg érkező látogatók el-elszakadnak vezetés közben a csoporttól, mégis hallgatják, figyelik az elhangzottakat, és igényük van a tárlatvezetésre. A tárlatvezetők személyisége, kompetenciája, stílusa pedig tovább erősíti a kiállítás pozitív megítélését. A megkérdezettek körében egyértelműen a paradicsomleveses tál aratta legnagyobb sikert a tárlat játékos elemei közül. Mind a fiatalok, mind a középkorúak, mind pedig az idősebbek ezt találták a legérdekesebb résznek. További érdekesség, hogy kortól függetlenül az interaktívjelleg is megfogta a látogatókat. A fiatalok az interaktív játékosságot emelték ki, míg egy középkorú tanárnő így fogalmazott: „Szegeden tanítok és gondoltam, hogy elhozom a kisiskolásokat, és most már biztosan elfogom hozni, csak lazábbra veszem Móra személyének bemutatását [a tárlatvezetéshez képest - H. A.]. Úgyis ez a sok játék elfogja terelni a figyelmüket." A tanárnő tehát úgy vélte, hogy az interaktív elemek miatt érdemes lesz elhozni az osztályt, ugyanakkor értékítéletet is megfogalmaz: az interaktív elemek elterelik majd a figyelmüket arról, hogy tulajdonképpen ide, a múzeumba is tanulni jöttek. Érdemes kiemelni egy idősebb korú hölgylátogató véleményét is, aki tartalmilag nem kapott újat a tárlattól, mert kiválóan ismeri Móra Ferenc munkásságát és életét, azonban mégis úgy gondolta, érdemes volt eljönnie: „Móra életrajzát ismerem, többet nem tudott nyújtani a kiállítás, de mivel érdekelt, ezért eljöttem a családdal. A külcsín az más, az az, ami megfog és itt tart." (Egyúttal körvonalazódik az a jelenség is, hogy a megkérdezett látogatók többsége családdal vagy barátokkal jár múzeumba.) Egy másik idősebb látogató sokkal lelkesebben, ekképpen fogalmazott: „Fantasztikusak a látványelemek, az idézetek, amivel szórakoztatóvá és érdekessé és széppé vált a kiállítás. Van egyfajta hangulata. Lenyűgöző!" S egy harmadik idősebb látogató tömör, de rendkívül lényegre törő véleményét is fontosnak tartjuk: „Jó, hogy így megérint." Ez a néhány szó kiválóan szemléleti a sokat emlegetett újfajta múzeumstratégia célját, melyet ennek a kiállításnak sikerült elérnie: azt, hogy bevonjuk a látogatót, a tárlat részesévé tegyük őt. A tárlatvezetések végeztével minden esetben megfigyelhető volt, hogy a résztvevők újra körbejárták a kiállítást, immár saját ritmusukban. Több terepmunkanaplóban is megjelent az a múzeumokban ritkán tapasztalható jelenség, hogy a gyermekek nem akartak útnak indulni, hanem maradásra és további múzeumi időtöltésre sarkallták szüleiket - ez esetben is elmondhatjuk tehát, hogy megvalósult az élményközpont-j elleg Móra mesebirodalmában. Csoportosan vagy egyénileg? A Móra mesebirodalma című kiállítást iskolás csoportok és egyéni, tárlatvezetésen résztvevő látogatók megfigyelésével elemeztük. A két típusú látogatás között közös pont az, hogy a foglalkozás/vezetés elején még együtt mozog a csoport, utána azonban szétszélednek, leszakadoznak a magtól. A tárlatvezetésnek/múze- umpedagógiai foglalkozásnak minden esetben komoly jelentősége van, hiszen segít megérteni és élvezhetővé, használhatóvá tenni a kiállítás összes interaktív elemét, valamint képes jobban elmélyíteni a falakon olvasható információt. Összességében elmondhatjuk, hogy a felnőtteket is (egyéni látogatókat és pedagógusokat egyaránt) lekötik a különböző játékok és interaktív elemek, de ők szívesebben időznek el egy- egy idézet, szövegrészlet előtt. A kiállítótér iskolai csoportok és egyéni látogatók esetében is pillanatok alatt képes játszótérré alakulni, különböző korcsoportokat „összehozni", közös élményeket „gyártatni". A terepmunkanaplók alapján azonban felmerült a kérdés, hogy az interaktív elemek 351
