A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2016., Új folyam 3. (Szeged, 2016)
TERMÉSZETTUDOMÁNY - Sánta Gábor: Gajdács Mátyás és Fekete István
Hegedűs Anita Egyetemisták a terepen Elemzésünk végén pedig kitérünk a terepkutatást végző hallgatók véleményének, múzeummal kapcsolatos attitűdjének rövid bemutatására is. Móra mesebirodalmának csoportos felfedezése A Móra mesebirodalma című kiállítás több mint egy éven keresztül várta látogatóit a Móra Ferenc Múzeum falai között. Azóta a kiállítás vándortárlattá alakult: Kecskeméten és Makón is bemutatkozott 2015-ben és 2016-ban. A kiállítás megfelel a korábban elemzett újfajta múzeumképpel kapcsolatos elvárásoknak: a grafikai tervezést külön dizájnstúdió és -csapat készítette el, a központi témát, azaz Móra Ferenc életét és műveit egyedi módon ragadták meg a kiállítás létrehozói. A kiállítóteret több kisebb egységre bontották, s minden egységben akadt valami „tapasztalni való", „érinteni való", „megélni való” elem. Tulajdonképpen Móra Ferenc versei, meséi segítségével egy napot járhattak végig a látogatók a reggeli iskolakezdéstől kezdve az ebéden, az ebéd utáni játékon át egészen az elalvásig - s mindeközben a megismerhettük Móra műveit, életének kezdetét, virágát és alkonyát is. A kiállításon (a teljesség igénye nélkül) az alábbi interaktív elemek, bevonódást segítő eszközök várták az érdeklődőket: iskolai pad kipróbálható palatáblával, a kis bicebóca mankója, a csodálatos mesefa világa társasjátékokkal, Móra- idézetekkel és a Gavallér Zsiráffal. Ezen kívül mágneses játékok, képkirakók, audio anyagok, betűhullató felhő, óriás puzzle, projektorral vetített versbuborékok, valamint számítógépes játékok is várták a látogatókat. A kiállítás egyik legnépszerűbb eleme a paradicsomleves-betű- tészta volt: Móra Ferenc következetesen utálta a paradicsomlevest, melyről egy rövid írást is megfogalmazott. Az idézet kapcsán stilizált paradicsomlevessel találkoztak a látogatók a kiállítótérben műanyag betűtésztákkal, melyekből különböző szövegeket kellett kirakniuk. Érdemes még szólni a „bevezető falról” is: Móra Ferenc lánya, Panka és unokája, a Vadember már a kiállító terem előtti falon megjelent, ahol képletes buborékfújással várták a gyerekeket: a látogatók egy-egy buborékmatricát kaptak, melyet felragaszthattak Panka és a Vadember közé. A kiállítótér falain színes idézetek, fotók, grafikák idézték meg Móra Ferenc műveit és életét, a friss, modern arculat új kontextusba helyezte a mindannyiunk által ismert Móra-remekműveket. A kiállítás interaktív, bevonó jellegének bemutatása után térjünk át a terepmunkanaplók elemzésére: összesen tizenegy napló eredményeinek áttekintésére, összegzésére törekszünk az elkövetkezendőkben. Először az iskolás csoportokkal kapcsolatos észrevételeket elemezzünk, majd az egyénileg, tárlatvezetésen résztvevő látogatók véleményét, viselkedését mutatjuk be a hallgatók szemüvegén keresztül. Nyolc terepmunkanapló készült iskolai csoportok látogatásával kapcsolatban: a diákok az elsőtől ötödik osztályos korcsoportot képviselték, akik tárlatvezetéssel vagy tárlatvezetés nélkül tekintették meg Móra mesebirodalmát. A tárlatvezetéssel érkező csoportok estében elmondhatjuk, hogy nem csupán tárlatvezetést, hanem egyfajta múzeumpedagógiai foglalkozást is kaptak. Ezek a csoportok szinte végig együtt mozogtak, alig szakadtak le gyerekek a „fősodortól”, aktívan válaszoltak a foglalkozásvezető kérdéseire, és örömmel végezték el a kitűzött feladatokat: együtt olvasás, mankóval járás, palatáblára rajzolás, betűtészta-kirakás stb. Érezhető volt ugyanakkor, hogy a vezetés kétharmadától kezdve elkezdtek fáradni, kevésbé koncentráltak, vissza-visszatekintgettek a korábban látott izgalmas játékok, eszközök felé, és a tanároknak is többet kellett fegyelmezni őket, hogy figyeljenek. Ahogy az egyik terepmunkanapló fogalmaz: „A babakocsinál minden gyerek a kocsit szerette volna megfogni, házni, miközben a tárlatvezető a falon lógó képekről mesélt. Őszintén egy gyereket sem láttunk, akinek a tekintete a képeket követte volna"; „Alig várták, hogy vége legyen a tárlatvezetésnek, már rohantak is az összes játékot kipróbálni"; „A tára végére már csak az osztály fele figyelt lelkesen, a másik fele a fal mellett lévő érintőképernyős gépeket babrálta.” A diákokkal készített interjúk alapján kiderült, hogy viszonylag sok mindenre 346
