A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2016., Új folyam 3. (Szeged, 2016)
TERMÉSZETTUDOMÁNY - Sánta Gábor: Gajdács Mátyás és Fekete István
Hegedűs Anita Egyetemisták a terepen egyfajta tanulási módszerként ismernie, fejlesztenie és alkalmaznia kell saját eszközeit" (Fehér 1998, 792]. Ennek megfelelően a múzeumpedagógiában az egyszerű információ-átadás, hagyományosabb értelemben vett pedagógiai tevékenység mellett megjelent az edutainment, mely új eszközök és módszerek használatát hívta életre. Az edutainment, mint azt az összevont kifejezés is mutatja: educa- tion=oktatás, entertainment=szórakozás - nem más, mint a szórakozva, kikapcsolódva tanulás: célja, hogy fejlessze a tanulási képességeket és bővítse a tudást oly módon, hogy közben összeolvasztja a hagyományos nevelést a különböző szórakoztató elemekkel, ezáltal növeli a bevonódást, a motivációt és egyben az elköteleződést (Sorathia & Servidio 2012], A fentiekben taglalt, átalakult múzeumkép egyre inkább teret nyer hazánkban is: megtörténik az interaktív elemekkel színesített kiállítások létrehozása, az újszerű installációs elemek, audiovizuális eszközök, számítógépes játékok bevonása a kiállítóterekbe. Az átalakulás egyik fontos eredménye a múzeumpedagógiai és a múzeu- mandragógiai foglalkozások erősítése, a kiállítások múzeumpedagógiai jellegének erősödése - akár csoportos, akár egyéni látogatásról legyen is szó. Alapvető elvárássá válik a megélhető tárlat, ahol nem csak szemlélőként, hanem aktív résztvevőként, a kiállítás részeseként lehet jelen a látogató. A kutatásról 2014 tavaszán készítettük el kutatásunkat a Szegedi Tudományegyetem kommunikáció- és médiatudomány szakos hallgatóinak bevonásával. Az egyetemisták A fáraók Egyiptoma - Egyiptomi sírkamrában (Kass Galéria), valamint a főépületben látható Móra mesebirodalma című kiállításon jártak s készítették el terepmunkájukat, terepmunka naplóikat. Kétféle módszert alkalmaztunk: a résztvevő megfigyelést, valamint az interjúzást (egyéni és csoportos; strukturált és félig strukturált interjúk). Összesen 16 terepmunka napló készült el, a hallgatók egyénileg és csoportosan figyelték meg a kiállításokra érkező látogatókat. Igyekeztünk olyan időszakokat kiválasztani, amikor csoportok érkezésére lehetett számítani, illetve tárlatvezetésekre osztottuk be a megfigyelőket. így három kategóriába sorolhatjuk a megfigyeléseket: csoportosan érkező látogatók tárlatvezetéssel, csoportosan érkező látogatók tárlatvezetés nélkül, valamint egyénileg érkező látogatók tárlatvezetéssel. A hallgatóknak két feladatot adtunk: résztvevő megfigyelőként kövessék végig az adott látogatócsoport jelenlétét a kiállításban a belépéstől kezdve egészen a távozásig, majd írják le tapasztalataikat a csoport mozgásával, reakcióival, megnyilvánulásaival kapcsolatban. A másik feladat pedig a látogatókkal történő egyéni és csoportos interjúk elkészítése volt előre egyeztetett szempontok és kérdések alapján. Ezen feladatokból kellett aztán összeállítaniuk a hallgatóknak az említett terepmunka naplókat, melyekvizsgálatáta tartalomelemzés módszerével végezzük el. A tartalomelemzés során a közléseket vizsgáljuk, mely jelen esetben a lejegyzett terepmunka naplókat jelenti. A módszer segítségével igyekszünk feltárni a szövegekben a szavak manifeszt tartalmát, azaz nyilvánvaló jelentését, valamint a látens tartalmakat is, melyeket nem mond ki konkrétan a közlés, azonban mégis ott rejlenek a szavak mögött. Célunk a közlések szimbolikus jelentésének feltárása, következtetések meghatározása az üzenetek hatásaival kapcsolatban. Vizsgálni kívánjuk, hogy a terepmunka naplók és az interjúk milyen gyakorisággal említenek bizonyos témákat, szavakat, kifejezéseket, s igyekszünk mindezek összefüggéseire fényt deríteni. Fő célunk annak vizsgálata, hogy milyen képet alkotnak a közlések s a közlők a múzeumról. Atartalomelemzéstakövetkezőképpen végezzük el: a Móra mesebirodalma, majd Afáraók Egyiptoma című kiállítás látogatóival kapcsolatos tapasztalatokat mutatjuk be azonos szempontok alapján. Kitérünk az iskolai csoportok és egyénileg érkező látogatók közötti különbségek és hasonlóságok taglalására, egyúttal mélyebben is elemezzük mindkét kategóriát - igyekszünk minél több szó szerinti idézettel színesíteni, erősíteni kutatási beszámolónkat. Az iskolai csoportok kapcsán külön elemezzük a pedagógusok és a kiállítás, illetve a pedagógusok és a szemlélődő diákok kapcsolatát. 345
