A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2016., Új folyam 3. (Szeged, 2016)
TERMÉSZETTUDOMÁNY - Sánta Gábor: Gajdács Mátyás és Fekete István
Egyetemisták a terepen - Két időszaki kiállítás látogatói elégedettség-mérésének tanulságai az egyetemi hallgatók szemszögéből Hegedűs Anita A Móra Ferenc Múzeum történetének két meghatározó időszaki kiállítása A fáraók Egyiptoma és a Móra mesebirodalma című tárlat volt. A két tárlat más és más szempontból hozott újat a múzeum kiállításainak sorában. A fáraó-tárlat témájának köszönhetően igazi blockbuster kiállítássá vált, így lehetett minden idők leglátogatottabb időszaki tárlata a Móra Ferenc Múzeumban. A Móra mesebirodalma című kiállítás viszont más szempontból hozott újat: a tárlat alapkoncepcióját az interaktív élménytér kialakítása jelentette, ugyanis a kiállítás tervezését teljes mértékben a megélhető, átélhető élménytér létrehozása határozta meg. A kiállítások széles közönséget szólítottak meg, a fáraó-tárlat 2014 végén zárta kapuit, azonban Móra mesebirodalma mind a mai napig vándorkiállításként tovább él. 2014 tavaszán egyetemi hallgatók végeztek terepkutatást a főépület mesekiállításában és a Kass Galéria fáraó-tárlatában, ahol a látogatói reakciókat, a kiállításokkal kapcsolatos véleményeket vizsgálták. Az elkészült terepmunkák felhasználásával nem csupán egyfajta látogatói elégedettség-mérésre nyílt lehetőség, hanem az egyetemista korcsoport múzeumokhoz történő hozzáállásának, múzeumképének elemzésére is. Tanulmányunkban a beérkezett terepmunkák vizsgálatán keresztül vizsgáljuk a látogatók kiállításokkal, és általánosságban véve a múzeummal kapcsolatos attitűdjét, egyúttal kísérletet teszünk a kutatást elvégző egyetemisták múzeumképének részleges feltérképezésére is. Múzeum-boom és újfajta kiállítási stratégiák A fáraók Egyiptoma és a Móra mesebirodalma című kiállítások a megújuló múzeumi szemléletet kívánták képviselni: mindkét tárlat a látogató központúságot tekintette fő céljának. MígA/tí- raók Egyiptománál főként a széles rétegeket elérő, megszólító téma miatt, addig a Móra mesebirodalma a teljes egészében interaktív, élményközpont jelleg miatt sorolható az újfajta múzeumi szemlélet megjelenítései közé. Tekintsük át, mit is értünk pontosan az újfajta múzeumi látásmód alatt! A huszadik század közepének múzeumi életét még a felvilágosodás idején kialakult, és a 19. században is uralkodó múzeum normák és kiállítási stratégiák, ideológiák határozták meg. Az 1960-as évekig elfogadott múzeumi szemléletmód az intézményi szerkezetet, a befogadók, látogatók hozzáállását és a múzeumok globális értékszemléletét illetően az 1800-as, 1900-as évek jellemzőit mutatta. A huszadik század közepére azonban ezek a normák, ezek a megszokott kánonok elavulttá váltak, és újításra volt szükség: az 1970-es években elindult Nyugat- Európában és Amerikában a múzeum-boom, az a többfázisú változási folyamat, mely újfajta kiállítási struktúrát és múzeumfelfogást követelt meg (Ébli 2007). Az eddigi leíró, szimplán bemutató jellegű kiállítások helyett interaktív, audiovizuális eszközökkel színesített tárlatok, új múzeumi hozzáállás vált elterjedtté. A múzeumok innentől kezdve nem kizárólag kiállítóteret, nézelődésre szánt helyszínt jelentettek, hanem közösségi térré váltak: a kiegészítő szolgáltatásokkal alternatív kikapcsolódási lehetőséggé 343
