A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2016., Új folyam 3. (Szeged, 2016)
NÉPRAJZ - Mód László: A Csongrádi Szőlősgazdák Egyesületének tevékenysége
Mód László A Csongrádi Szőlősgazdák Egyesületének tevékenysége Az egyesület az 1920-as évek végén már felismerte a borközraktárak jelentőségét, éppen ezért fogadták lelkesedéssel a kecskeméti borpince létrehozásának az ötletét.26 1929-ben az tervezték, hogy üzletrészt szereznek maguknak, amivel elősegíthetik a csongrádi borok értékesítését. Azt is szerették volna elérni, hogy a borközraktár létesítsen Csongrádon gyűjtőállomást, ahonnan a helyben termelt borokat el lehet majd szállítani Kecskemétre. Az egyesületa csongrádi állami közpince létrehozásában is aktív szerepet vállalt, hiszen képviselői rendszeresen megjelentekaz előkészítő tárgyalásokon, amelyeken kifejthették a vitatott kérdésekkel kapcsolatos álláspontjukat. 1937 decemberében az egyesület választmányi ülésén foglalkozott az újonnan létesített borközraktár helyzetével és a szőlőbirtokosok által megfogalmazott panaszokkal. A gazdák úgy gondolták, hogy a nagy költségeken felépített borpince nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mivel a borvásárlások késve indultak meg, a létesítmény pedig az ígérgetések ellenére csak csekély mennyiséget fogadott be. Az átvett 5-600 hektoliter a csongrádi bortermésnek csupán egy százalékát jelentette, ami az árak alakulására semmilyen hatást nem gyakorolt. További problémát okozott az is, hogy a borokat 3-4 heti késéssel fizették ki, ami nehéz helyzetbe hozta a szőlőbirtokosokat.27 Az egyesület képviselői 1930-ban a szőlősgazdák érdekében a vármegyei hatóságok figyelmét próbálták felhívni a fogyasztási adókivetés és az ellenőrzési rendszer visszáságaira.28 Ugyanebben az évben a Borászati Lapok hasábjain felhívást intézteka Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületéhez, amelyben kihangsúlyozták, hogy az 1920-as évek vége óta a borokat és a belőlük készített melléktermékeket meglehetősen alacsony áron sikerült értékesíteni, emiatt a termelési költségek meghaladták a bevételeket. Az egyesület tagjai a borfogyasztási adó eltörlését, a szeszfőzési díjak csökkentését valamint a Gyümölcs és Szeszforgalmi R.T.-re vonatkozó rendelet hatályon kívül helyezését emelték ki, amihez szerették volna megnyerni a többi szakmai szervezet támogatását megnyerni.29 26 Csongrádi Újság 1929. július 7.1. 27 Tiszavidék 1937. december 19.1. 28 Csongrádi Újság 1930. december 18. 3. 29 Borászati Lapok 1930. április 19.144. Az 1920-as évek közepén az egyesület felkarolta a szőlőbirtokosok azon törekvését, hogy a szőlő között harangot állítsanak az első világháborúban elkobzottak helyére. A társulat 1926-ban egy millió korona felajánlásával nyitotta meg a harangalap javára kezdeményezett gyűjtést, amihez a város is hozzájárult három millió koronával.30 A harang felszentelését 1926. szeptember 5-én végezték el. A társulat szerep- vállalását a harang oldalán olvasható felirat is megörökítette: „Isten dicsőségére, Szent Orbán tiszteletére öntették a csongrádi szőlősgazda egyesület vezetőségének kezdeményezésére 1926- ban Szlezák László harangöntő Budapesten. A világ elmúlik, ez az ő kívánsága." Az egyesület tagjai számára próbált szakmai kirándulásokat szervezni, amelyek alkalmat nyújtottak a korszerű szakismeretek átadására és elsajátítására is. 1948-ban Kecskeméten, illetve Csongrád Kisrét és Bokrospart elnevezésű határrészeiben fordultak meg. Az egyesület közreműködött a Csongrádi Kulturhét keretei között megrendezett szőlő-, gyümölcs- és borkiállítás lebonyolításában is, ami a tagok számára lehetőséget kínált a nyilvános megmérettetésre és megjelenésre. A borok kategóriájában az alábbi szőlőbirtokosok részesültek elismerésben: „Óbor: I. Szlapák Imre (Földmivelésügyi minisztérium ezüst oklevele és Kaszanitzky Gyula 1. díja), 2. Bándor B. Ferenc (Duna-Tiszaközi Földmivelésügyi Tanács ezüst oklevele és a földmivelésügyi minisztérium I. dija), 3. Balázsa János (Duna-Tiszaközi Földmivelésügyi Tanács elismerő oklevele és a Szőlősgazdák Egyesületének II. dija), 4. Szőrfi Sándor (Hegyközség elismerő oklevele és a FöldmivesSzövetkezet II. dija), 5. Kocsis László (Földmivelésügyi minisztérium III dija), 6. Bacsa József (Földmives Szövetkezet III. dija.) Versenyen kívül: 1. Kaszanitzky Gyula (Földmivelésügyi minisztérium arany oklevele), 2. özv. Boda Mártonná (Duna-Tiszaközi Földmivelésügyi Tanács arany oklevele) 3. Kiss Gyula (Vármegyei Hegyközségi Tanács elismerő oklevele). Ujbor: l.Máthé Ferenc (Vármegyei Hegyközségi Tanács arany oklevele és Kaszantizky Gyula I dija), 2. BáliJános (Földmivelésügyi minisztérium elismerő 30 Csongrádi Újság 1926. április 2. 2.; június 20. 3. 271
