A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2016., Új folyam 3. (Szeged, 2016)
NÉPRAJZ - Mód László: A Csongrádi Szőlősgazdák Egyesületének tevékenysége
Mód László A Csongrádi Szőlősgazdák Egyesületének tevékenysége feladatkörével foglalkozik. Az alapszabály rendes és rendkívüli közgyűlések között tett különbséget, amelyek közül az előbbieket minden év januárjában tartották, utóbbiakat viszont 20 tag írásbeli kérelmét követően lehetett összehívni. A paragrafusok az összejövetelek lebonyolításával és a szavazás módozataival is részletesen foglalkoztak, ugyanakkor körülírták a feladatait (pl.: tisztikar, választmány, a számvizsgáló bizottság és a tiszteletbeli tagok megválasztása, a költségvetés, illetve a zárszámadás megvitatása, alapszabályok módosítása, az egyesület vagyonával kapcsolatos jogi ügyletek lebonyolítása stb.) is. A közgyűlésekről jegyzőkönyvet vezettek, amelyet az elnök és a feljegyzéseket készítő személy írt alá, két kijelölt tag pedig hitelesített. Az elnökből, a három alelnökből, a háznagyból, a könyvtárosból, az ügyészből, a titkárból, a pénztárnokból, a pénztári ellenőrből, 24 választmányi tagból, valamint a társegyesületek megbízottjaiból és a póttagokból álló választmány meglehetősen sokrétű feladatkörrel rendelkezett: intézkedett a beadványok felett, megállapította a közgyűlések helyét, időpontját, tárgysorozatát, valamint kezelte a szervezet vagyonát és ellenőrizte a tisztségviselők munkáját. Felülvizsgálta a titkár által készített éves jelentést, döntött a tagok (alapító, rendes) törléséről és kizárásáról, ugyanakkor figyelemmel kísérte a költségvetés végrehajtását. Megerősítette az elnök által felfogadott segéd- és szolgaszemélyzetet állásában, akiknek megállapította a javadalmazását, de dönthetett az esetleges elbocsájtásukról is. A közgyűlés az egyesület vagyonának felügyeletére három rendes tagból álló számvizsgáló bizottságot választott, akiknek a megbízatása három esztendőre szólt. A szervezet tisztikara az elnökből, a három alelnökből, a háznagyból, az ügyészből, a titkárból, a könyvtárosból és az ellenőrből tevődött össze, akiknek a feladatait az alapszabályok részletesen meghatározták. Az elnök hívta össze a közgyűléseket és a választmányi üléseket, amelyeknek a levezetéséről is gondoskodott. Képviselte a szervezetet a hatóságoknál és más társulatoknál, ugyanakkor aláírta a hivatalos okmányokat. Nemcsak irányította és ellenőrizte a tisztikar működését, hanem a segéd- és szolgaszemélyzet félfogadása is feladatai közé tartozott. A közgyűlés által három éves időtartamra megválasztott háznagy tevékenysége az egyesület helyiségének és a benne lévő ingóságoknak rendben tartására irányult. Az ügyész a szervezet jogi képviselőjeként funkcionált, aki a peres ügyekben és a bíróság előtt képviselte a tagságot, a választmány által hozott határozatok alapján pedig behajtotta a hátralékos tagdíjakat. A közgyűlések és a választmányi ülések jegyzőkönyveit a titkár vezette, aki az elnök utasításainak végrehajtásáról is gondoskodott. Munkájáért meghatározott díjazásban részesült. A könyvtáros felügyelte az egyesület által birtokolt könyvek, hírlapok és folyóiratok kölcsönzését, amiért tiszteletdíjban részesült. A pénztáros december 31-ével elkészítette a zárszámadást, és összeállította a következő évre vonatkozó költségvetési tervezetet, amelyeket megfelelő jelentések kíséretében terjesztett a választmány elé. A pénztári ellenőr kísérte figyelemmel a be- és kifizetések menetét, a pénztári okmányokat pedig saját kezű aláírásával látta el. Megválasztása három esztendőre vonatkozott, a tiszteletdíját a választmány állapította meg. 1947-ben az egyesület módosította alapszabályait, a források hiánya miatt azonban nem rendelkezünk információval arra vonatkozóan, hogy mindez milyen mértékű változásokkal járhatott együtt. 1948-ban az alispán átiratban hívta fel a vezetőség figyelmét arra, hogy az 1926-ban elfogadott alapszabályukat újra kell hitelesíteniük, mivel egyik illetékes hatóságnál sem található meg. Az alispáni hivatal által lefolytatott ellenőrzés alkalmával felmerült, hogy a tagsági díjakat nem megfelelően fizető személyeket ki kell zárni az egyesületből.16 16 A tisztségviselők gyakran hosszabb ideig látták el feladatkörüket, mivel a tagság a tisztújító közgyűléseken újraválasztotta őket. A Csongrádi Szőlősgazdák Egyesületében több cikluson keresztül is betöltötte az elnöki pozíciót Szlapák Pál, aki 1943-ban bekövetkezett haláláig a Borászati Lapok tudósítójaként is tevékenykedett amellett, hogy a Magyar Szőlősgazdák és Hegyközségek Országos Egyesületének a választmányi tagja volt. Elődje, Vári István is hosszabb ideig látta el az elnöki feladatokat. Borászati Lapok 1943. december 18. 302. 267
