A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2016., Új folyam 3. (Szeged, 2016)
NÉPRAJZ - Mód László: A Csongrádi Szőlősgazdák Egyesületének tevékenysége
Mód László A Csongrádi Szőlősgazdák Egyesületének tevékenysége Kísérlet az egyesület átszervezése A második világháborút követően az egyesület próbálta átvenni az 1939-ben létrehozott csongrádi hegyközség feladatainak egy részét, ám erre a törvényi keretek nem biztosítottak lehetőséget. 1946. március 17-én jött létre a Csongrádi Szőlősgazdák és Gyümölcstermelők Egyesülete, amelynek az elnökévé Szlapák Imrét választották meg, aki korábban ezt a tisztséget a szőlősgazdák körében töltötte be. Az alakuló közgyűlésen felolvasták az alapszabályzatot, amelyet a jelenlévők egyhangúlag elfogadtak. Az elnök személyén kívül megválasztották a különböző tisztségviselőket is, akik az egyesület működtetésében vállaltak szerepet. Elfogadták azt, hogy 1946-ban minden tag 1 kát. hold után négy liter bor árának megfelelő tagdíjat fizessen. Ebből kívánták fedezni a kiadások egy részét. Az átdolgozott alapszabályok a korábban ösz- szeállítotthoz képest számos új rendelkezést tartalmaztak, amelyek új feladatköröket is meghatároztak, körülírtak. Hangsúlyosan szerepel a célkitűzések között a mezőrendőrök alkalmazásával a szőlőültetvények és a gyümölcsösök őrzése, valamint az egységes növényvédelem megszervezése. A tagság Csongrád város határában szőlővel és gyümölcsössel rendelkező személyeket foglalta magában, akik közül csak a 100 négyszögölnél nagyobb területen gazdálkodók fizettek tagsági járulékot. A módosított alapszabályban feltűnik egy új tisztség, nevezetesen a szőlő és gyümölcstermelési intéző bíró, aki sokrétű feladatkört igyekezett betölteni, mivel az egyesületi iroda vezetése, az iratkezeléssel kapcsolatos teendők ellátása és a tagsági járulékok beszedése mellett a növényvédelmi anyagok beszerzésével és kiosztásával is foglalkozott. Az egyesület feletti felügyeletet közvetlenül a földművelésügyi miniszter gyakorolta, akihez minden évben fel kellett terjeszteni a jegyzőkönyveket, költség-előirányzatokat illetve a zárszámadásokat. A módosított alapszabály részletesen foglalkozott a kihágásokhoz kapcsolódó bírságokkal is, amelyek egy liter bor mindenkori árától 100 liter bornak megfelelő pénzösszegig terjedhettek. Az egyesület azokat a tagokat kívánta ezzel a módszerrel szankcionálni, akik nem művelték szakszerűen szőlőiket és gyümölcsöseiket, és nem védekeztek az előírásoknak megfelelően a kártevők ellen. 1948-ban az alispán átiratban hívta fel a vezetőség figyelmét arra, hogy az 1926-ban elfogadott alapszabályukat újra kell hitelesíteniük, mivel egyik illetékes hatóságnál sem található meg. Az alispáni hivatal által lefolytatott ellenőrzés alkalmával felmerült, hogy a tagsági díjakat nem megfelelően fizető személyeket ki kell zárni az egyesületből. Az egyesület szervezeti működése A rendelkezésre álló források segítségével az egyesület működését csak az utolsó években tudjuk részletesen nyomon követni, mivel 1948- ból valamint 1949-ből maradtak fent a közgyűlésekről és a választmányi ülésekről készített jegyzőkönyvek. Az 1920-as és az 1930-as évek vonatkozásában elsősorban a helyi sajtóra támaszkodhatunk, amely időnként közzétette az összejövetelek meghívóit, valamint beszámolt az elhangzottakról. Az 1927. március 6-án délelőtt 10 órakor, a Magyar Király Szálló nagytermében tartott rendes közgyűlésen a következő tárgy- sorozat került napirendre: 1. elnöki megnyitó 2. titkári jelentés 3. számvizsgáló bizottság jelentése 4. jövő évi költségvetés letárgyalása 5. tisztikar lemondása 6. új tisztikar választása.171948-ban a február 8-ára összehívott rendes közgyűlésen kívül január 15-én, április 10-én, május 25-én, július 16-án, szeptember 11-én és november 4-én választmányi üléseket is lebonyolítottak, amelyeken a tagok különböző, az egyesület szempontjából fontos ügyeket tárgyaltak meg. Az 1948-as tisztújítást megelőzte a jelölőbizottság felállítása, amely elnöknek Szlapák Imrét javasolta, habár szerepvállalásával kapcsolatban ellenvélemények is elhangzottak. Támogatói ugyanakkor kiemelték azt, hogy az általa különböző szervezetekben betöltött tisztségek éppenséggel a szőlősgazdák érdekképviseletének hatékonyságát fokozták, a megyei hatóságok, illetve a minisztériumokban tevékenykedő szakemberek 17 Csongrádi Újság 1927. február 21. 4. 268
