A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2016., Új folyam 3. (Szeged, 2016)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Felletár Zsolt: Felbontatlan időkapszulák-kérdőjelek és fekete lyukak Szeged malomipari történetének kutatásában
Felletár Zsolt Felbontatlan időkapszulák - Szeged malomipari történetének kutatása meghaladta a 74 ezer pengőforintot.12 A Trieszti Biztosító Társulat által fizetett kártérítést a csődbe került tulajdonos hitelezői kapták meg, s a biztosító a többé-kevésbé épen maradt gőzgépet még évekkel később13 is hirdette megvételre. Az ezt követő időszakból ez idáig nem kerültek elő olyan írásos dokumentumok, amelyek az esetleg épen maradt gőzmalom további történetéről szólnak. Az eset jól illusztrálja a dualizmus korában a gazdaságilag megerősödött kereskedők kezdeti, sokszor sikertelen próbálkozásait az ipari vállalkozások működtetésénél. A termelés és/ vagy feldolgozás közép- és nagyüzemi méretek között történő megvalósítása sokkal komplexebb és nagyobb tudást igényelt, mint egy kereskedés életre hívása és működtetése: a beruházás, azaz a gyár megvalósításához szükséges tőke nagyságának meghatározása,14 köztük az alapanyagok biztonságos készletszintjének megállapítása, a gépek és berendezések elhasználódás miatti megújításának és/vagy beszerzésének pénzügyi tervezése és beillesztése az éves üzemtervbe, a potenciális tűz- és baleset veszélyeinek felmérése, megelőzésükhöz szabályzatok megalkotása és betartatása az alkalmazottakkal, kiegészítve a szükséges tűzvédelmi eszközök beszerzésével, stb. Egy bizonyos termelési volumen és vállalati vagyonnagyság felett ugyanígy elkerülhetetlen volt a tulajdonosi kör és az operatív menedzsment - cégvezető, kereskedelmi igazgató, vezérigazgató - részleges vagy teljes különválasztása, valamint részvénytársaság esetén a stratégiai menedzsment - igazgató tanács - feladatának definiálása és a megfelelő szakmai ismeretekkel és/vagy kapcsolati tőkével rendelkező szakemberek beválasztása a tanácsba. A különbségek még hosszan sorolhatóak, amik részben15 rávilágítanak 12 Tanácsi iratok 5670/1858, 5813/1858, 16574/1858 CSM L, Szeged. A biztosító térítése alapján a megtérülés nem érte el a 80%-ot. 13 SZH 1863.46. szám 14 Amennyiben alultervezték a beruházási költségek nagyságát, úgy a gyár építése befejezetlen maradt, vagy a beruházó hitelfelvételre szorult és már a kezdeti időszakban - az alacsony termelési színvonal következtében - likviditási gondjai adódtak és nem ritkán becsődölt a cég. Ilyen problémákkal küszködött a Szegedi Gyártelep Rt. is, vagy a Győri szeszgyár, ami emiatt került csődbe. 15 Ugyanígy nem hagyható figyelmen kívül az 1870-es az 1870-80-as években egyes ipari tevékenységet végző vállalatok bukásának okaira. A Schwarcz-Weiner-féle gőzmalom bemutatásával még mindig nem kaptuk meg a választ az első feltett kérdésre - melyik volt Szeged első gőzmalma, mivel a szakirodalmak eltérő dátumot határoztak meg a Jordan malom keletkezésére, ezért szükséges ennektisztázása, ami már részben beletorkollik a második problémakörbe. A Jordán-féle gőzmalom alapításának időpontja Mielőtta konkrét dátum vizsgálatába kezdenénk, célszerű az „alapítás" fogalmának tisztázása. A legtöbb korai, malomiparral foglalkozó szakirodalom eltérő tartalommal használja - így például Bosányi Endre 1892-ben kiadott A malomipar szerepe ésjelentősége közgazdaságunkban c. kiváló műve is-a malomipari vállalatok genealógiájának felállításánál az alapítás dátumát; hol a malmot működtető vállalat cégalapításának időpontját adták meg, míg másutt ugyanezen kategóriánál a malom építésének, vagy üzembe helyezésének évét hozzák. A kettő lehet akár azonos is, de nem feltétlenül. Ugyanez igaz a csőd esetére is: „a malom csődbe került”. Ezen elsősorban a tulajdonos társaságot célszerű érteni, amely valószínűleg megszűnt, ugyanakkor a tulajdonát képező malom árverésen értékesítve sokszor tovább működött. A fogalmak keveredésének elkerülése érdekében a „gőzmalom alapítása" kifejezés helyett a malom működésének beindítását, másnéven üzembe helyezésének időpontját veszem alapul az elsőbbség megállapításakor. Szeged város gazdaságának szempontjából ugyanis nem az a momentum volt a mérföldkő, amikor Ludwig Jordan megalapította társaságát Észak- Csehországban, vagy Szegeden telket vásárolt malomépítés céljára, hanem amikor a malom megkezdte működését, munkát adva ezzel sok-sok helyi lakosnak, fuvarosoknak, biztos értékesítési évek elei túltermelési válság, és az 1879-es szegedi árvíz, mint a cégek bedőlését részben előidéző okok. 183
