A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2016., Új folyam 3. (Szeged, 2016)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Felletár Zsolt: Felbontatlan időkapszulák-kérdőjelek és fekete lyukak Szeged malomipari történetének kutatásában
Felletár Zsolt Felbontatlan időkapszulák - Szeged malomipari történetének kutatása is hasonló tartalmú,7 eltérés csak a gőzmalom építésének dátumában van. Tehát ami mindegyik szerző leírásában közös, az a Jordán család úttörő szerepe. Az MNL CSML-nél fellehető tanácsi mutatók 1856-os könyvét vizsgálva8 találjuk meg a december 14-i bizottmányi ülés jegyzőkönyvét, amiből kiderül, hogy Schwarcz Herman és Weiner Móritz9 helyi izraelita lakosok a Pétervári kapun kívül, az alsóvárosi gépsoron, a 375. szám alatt, a nyomással határos legszélső házsorban, az ún. Leffter-féle szeszgyár épületében gőzmalmot kívánnak építeni. Későbbi keltezésű tanácsi iratból kiderül, hogy a vállalkozók utólag, már az ipari létesítmény elkészültét követően folyamodtak működési engedélyért, ami mai értelemben megfelel a végleges fennmaradási engedélynek. A bizottmány feladata volt a malom vizsgálata tűzvédelmi szempontból, melyre a megyei hatóság kötelezte a szegedi tanács „szakértői csoportját”. A „lisztgyárnál” megtartott helyszíni szemle emlékeztetőjéből ismert, hogy a főépület cseréptetős volt, a többi építménytől három oldalról elkülönült, és a nyugati házsortól is kellő távolságban helyezték el. Gőzkazánja kéménye hét láb magasságban haladta megaz épülettetőszint- jét, s bár a hozzá tartozó lisztraktár fa szerkezettel bírt, kőfallal különült el az üzem tűzveszélyes funkcionális egységeitől. A bizottság a tűzvédelmi szempontokat vizsgáló felmérését követően engedélyező javaslatot továbbított a megyei hatósághoz, ahol a „gyáralapítást” jóváhagyó döntés - pontosabban a malom fennmaradási engedélye - 1857. február 26-án született meg. Nem sokkal később a vállalkozás a felvett magánhitelek miatt csődbe került, ennek 7 „Az első gőzmalom Szegeden csak másfél évtized múlva épült fel, amikor 1857 elején Ludwig Jordan tescheni tőkepénzes a várostól telketvásároltazalsó Tisza-parton, az építendő vasúti hídfőnél.” Az 1880. évi Szegedi Kalauz szintén 1857-re datálja a malom építését. 8 Tanácsi iratok 2821/1856 9 Személye valószínűleg azonos azzal a Weiner Mórral (Szeged, 1817-Szeged, 1872), akit Szegeden, mint jómódú gabonakereskedőt és hajótulajdonosttartottak nyilván, és az elsők között vett részt a Tisza- és Maros-vidékről Győrbe irányuló gabonakereskedés beindításában. A szegedi zsidó hitközségnél az 1850-1870-es időszakban több tisztséget - negyedik esküdt, elöljáró, elnök - töltött be (Lőw-Kulinyi, 1885). 1. kép: Schwarcz Herman és Weiner Móritz gőzmalom építési kérelme [1856. október 15) ellenére Pollák Lajos csődgondnok ellenőrzése mellett tovább működött oly módon, hogy a gőzmalmot Fried József, Schwarcz Herman sógora vette bérbe. Bár a korabeli tanácsi iratok nem tartalmazzák a gőzmalom típusát - kereskedelmi,10 * vagy vámőrlő,11 az alacsony dolgozói létszámból inkább kisebb kapacitású, vámőrlő malomra lehet következtetni. A vállalkozást - az ipartelepen lévő szeszgyárat és feltehetően, de nem igazolhatóan a gőzmalmot is - rövid idő múlva katasztrófa sújtotta. 1858. április 21-én éjszaka az ipartelep tűzvész következtében megsemmisült, a keletkezett kár 10 A malom gabonát vesz készletre, tehát saját őrlési alapanyaggal rendelkezik, így az árbevételét az általa előállított és értékesített liszt képezi. 11 A malom a gazdák és uradalmak által megtermelt és beszállított gabonát bérmunkában, gabonában vagy lisztben felszámított „díj" ellenében megőröli. 182
