A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2016., Új folyam 3. (Szeged, 2016)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Medgyesi Konstantin: A „demokrácia” mint fegyver a koalíciós évek makói közéleti küzdelmeiben

Medgyesi Konstantin A „demokrácia" mint fegyver a koalíciós évek makói közéleti küzdelmeiben E lokális, döntő jelentőséggel nem bíró ügyből is látható a fogalomhasználat mögött megbúvó antagonisztikus ellentét. A helyi kisgazdák „de­mokrácián” a mindenkire érvényes jogosultsá­gokra épülő államjogi rendszert, a parlamentáris demokrácia és az önkormányzatiság elvén nyugvó államrendet képzeltek el; míg a makói kommu­nisták úgy gondolták, a demokrácia nem más, mint a kommunista világképből és nézőpontból fakadó állami struktúra. Szintén megállapítható, hogy a lokalitás szintjein is a „reakció” kifejezés mellett a „demokrácia" és a demokrácia-ellenes” fogalmak is fegyverként használtatnak a kommu­nista párt képviselői részéről a közéleti küzdő­téren a politikai ellenfelekkel szemben: aki más véleménytvallott, mintáz aktuális kommunista párttaktikának megfelelő álláspont, az reakci­ósnak és demokrácia-ellenesnek minősült. E gondolati struktúra rekonstruálható több koalíciós évekbeli Csanád megyei kommunista (nem a nyilvánosság számára készült) doku­mentum segítségével. „Amennyiben az adott körülmények megenge­dik, be kell épüljenek más pártokba is és a helyes demokratikus irányba kell terelnünk [a folyama­tokat]”78 - olvashatjuk a Csanád megyei járási titkároknak, vagyis a megyei pártelitnek szóló belső, titkos körlevélben. Két elemre érdemes külön kitérnünk. E forrás alátámasztja, a koa­líciós évek demokratikus politikai kultúrájának közegében is a helyi-megyei közéleti küzdel­meknek része volt az, hogy a kommunisták saját embereket építettek be más pártokba. A belső dokumentum elvárásként fogalmazza meg, hogy be kell „épülni” a riválisok szervezeteibe. A másik megközelítés arról szól, hogy mindezt a konspirativ jellegű mechanizmust azért kell végigvinni, mert az a cél, hogy „demokratikus irányba" tereljék a konkurensek belső viszo­nyait. Megállapítható, a demokratikus irány ebben az esetben is azt jelenti, hogy az MKP törekvéseivel harmonizáló áramlatok legyenek jelen a többi pártban. A sajátos fogalomhasználat kapcsán figyelem­reméltó az MKP Csanád Megyei Bizottságának 78 Fokozzuk a tömegmunkát című belső körlevél a Csanád megyei járási és városi titkároknak. 1946. december. 6. p. CSML MSZMP CSMBA/ 26. f. 16. őe. 1947. novemberi tömegszervezési munkaterve. A dokumentum külön feladatként határozza meg a különböző fórumokon megjelenő „demokrá­cia-ellenes hangok"79 leleplezését. „Az együttműködés az NPP-vel80 általános­ságban megjavult. De eddig az NPP-ből még nem sikerült azokat a személyeket kiszorítani, akik a demokrácia részéről nem megbízhatók"81 - e so­rok már az MKP Csanád Megyei Bizottságának 1948. áprilisi jelentésében találhatóak. A Nemzeti Parasztpárt az országos és a helyi politikában is közeli szövetségese volt a kommunistáknak, az NPP társutasként szerepelt a koalíciós évek kommunista stratégiájában. Ennek ellenére - az előbb idézett forrás szerint -1948 tavaszára már napirendre került azok kiszorítása a Nemzeti Parasztpártból, akik nem voltak feltétlen hívei a kommunista hatalmi előretörésnek. Akik pedig kifogásaikat hangoztatták az MKP-s törekvések­kel szemben, azok voltak „a demokrácia részéről nem megbízhatók." A „demokrácia” kifejezés e helyütt is a kommunista politika összefoglaló fogalmát jelenti és nem a jogosultságokra építő parlamentáris demokrácia ideájátvalószínűsíti. Az MKP Csanád megyei káderesénekjelentésé- ből tudjuk meg, hogy a megyei szociáldemokraták 1947 kora tavaszán azt hangoztatták, hogy „aki fél a proletárdiktatúrától”,82 az álljon a szociál­demokraták mellé. „Mi ezek a jelenségek ellen a legélesebb küzdelmet folytatjuk és kíméletlenül leleplezzük”83 - olvasható a dokumentumban, amely egyértelmű üzenetet fogalmazott meg: helyi pártfeladatnak számított, hogy aki a szo­ciáldemokraták közül olyan nézetet terjeszt, mely szerint a kommunisták proletárdiktatúrára törnek, reakciósnak kell bélyegezni. Egy másik pártdokumentumból értesülhetünk arról, hogy Csanád megyében a szociáldemokraták kifejezetten elutasították az MKP embereinek diktatórikus törekvéseit, a jogállami demokrácia 79 MKP Csanád Megyei Bizottság tömegszervezé­si munkaterve, 1947. november. CSML MSZMP CSMBA/ 26. f. 16. őe. 80 Nemzeti Parasztpárt (NPPj 81 Az MKP Csanád Megyei Bizottságának jelentése, 1948. április hónapról. CSML MSZMP CSMBA/ 26. f. 8. őe. 82 MKP Csanád Megyei Bizottságának káderügyi jelenté­se, 1947. március 8. CSML MSZMP CSMBA/ 26. f. 8. őe. 83 Uo. 177

Next

/
Thumbnails
Contents