A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2016., Új folyam 3. (Szeged, 2016)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Sipos József: Az ellenzék 1922-es kampánya és a törvénytelenségek
Sipos józsef Az ellenzék 1922-es kampánya és a törvénytelenségek ne tudjon részt venni a jelöltséghez szükséges aláírások gyűjtésében. Számtalan hívének köszönhetően azonban május 19-ére mindkét választókerületben összeszedték neki a szükséges ajánlásokat. A Világ szerint a vásárosnaményi kerületben „állítólag 2500-an ajánlották”.32 A hatóságok nem tettek kivételt Apponyi Alberttal sem, legfeljebb vele szemben elnézőbbek voltak. Ő szokásos kerületében, Jászberényben független j élőkként indult. Vele szemben az Egységes Párt sem indított ellenjelöltet, ő azonban ettől függetlenül az Andrássy-párt kampányát segítette. Május 18-án autón a rétsági és a szécsé- nyi kerületekbe utazott, ahol Huszár Elemér és Rakovszky István kampányát támogatta. A rétsági helyettes főszolgabíró azonban nem engedélyezte a gyűlések megtartását, csak a kerület székhelyén, Rétságon. Apponyi azonban mindenütt megjelent és elbeszélgetett az emberekkel. Rétságon tartott beszédében kijelentette: a kormánypárt legitimistái felett, mint „rossz szellem ott lebeg a miniszterelnök. Nem tud szomorúbb szerepet elképzelni, mint a kisgazdavezérek szerepét. Az a reakciós politika, amelyet a kormánypárt folytat, ellentétben van a régi kisgazdapárt törekvésével.”33 Az ellenzéki sajtót ért törvénytelenségekről Mint láttuk, május elejére a választási küzdelem már teljes erejével megjelent a magyar politikai életben. Ennek következtében a választási atrocitások is elszaporodtak. Az Egységes Párt és az ellenzéki pártok közötti feszültségek is nőttek: a kormány a közigazgatási apparátuson keresztül elsősorban a legitimista és a Rassay- féle liberális és demokrata ellenzék ellen lépett fel. Az ellenük kibontakozó kormányzati támadásnak kiemelt célpontja volt az e pártokat segítő sajtó megvesztegetése, korrumpálása vagy megrendszabályozása, végső soron a betiltása. Ennek egyik esete volt, hogy a miniszterelnökség sajtóosztályának vezetője, Eckhardt Tibor 32 Világ 1922. V. 19., 2. 33 Uo. május 8-án egy leiratban kérte Fertsák Jenő soproni főispánt az ottani legitimista városi lapok megrendszabályozására. Ebben a főispánnak elküldte a belügyminisztérium Sopronvármegye c. sajtótermék betiltása tárgyában hozzá véleményezésre felterjesztett iratát. Ezzel ő nem értett egyet. Mert a sajtóosztály nyomására és valószínűleg az anyagi támogatására - mint írta a Soproni Hírlap néhány nap előtt bekövetkezett „teljes politikai irányváltozására a Sopronvármegye betiltását időszerűtlennek tartanám". Ugyanakkor arra kérte a főispánt, hogy a Sopronvármegye szerkesztőjének figyelmét hívja fel az ellene folyamatba tett rendszabályozásra, így talán lehetségessé válna a „lapot a kormány politikájához közelebb hozni" (Paál 2015, 90-95], Ehhez hasonló korrupciós ügyről volt szó Székesfehérvárott is. 1922. április 24-én Eckhardt Tibor utasította a Fejér megyei főispánt, hogy a Székesfehérvári Friss Újság támogatási ügyében tárgyaljon Prohászka Ottokár püspökkel.34 Az ügy folytatásaként május 17-én pedig már a következő utasítását küldte a főispánnak: A „Székesfehérvári Friss Újság támogatása csak az esetben áll módomban, ha a nevezett lap írásbelileg kötelezi magát arra, hogy Károlyi Józsefet nem támogatja."35 * Bethlen és az Új Nemzedék konfliktusa A megyei és városi lapokat, illetve azok szerkesztőit megzsaroló vagy megvesztegető politika mellet a miniszterelnökség sajtóosztálya más eszközöket és módszereket is felhasznált céljai elérésére. Ennek bemutatására jellemzőnek tartjuk a miniszterelnök és az akkor már legitimista Új Nemzedék közötti konfliktust is. Ez a napilap május 11-i számában a Káplán és a püspök c. cikkében megírta, hogy május 9-én Érsekvadkerten a kormánypárt egyik kortese 34 MÓL Miniszterelnöki iratok 1922-V-3875. Először közölte: Nemes 1956, 281-282. 35 MOLMe. 1922-V-4359. Elsőször közölte: Nemes 1956, 282. 158
