A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2016., Új folyam 3. (Szeged, 2016)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Sipos József: Az ellenzék 1922-es kampánya és a törvénytelenségek
Sipos lózsef Az ellenzék 1922-es kampánya és a törvénytelenségek arcul ütött egy káplánt, mert királypártinak mondta magát. Ugyanakkor Mikes János gróf, Szombathely püspöke május 10-én reggel újra kijelentette, hogy minden addigi hivatalos cáfolat ellenére is állítja, és ezt aktákkal tudja bizonyítani, hogy igenis kémek figyelik, kimutatásokat készítenek arról, hogy kik látogatják, mit csinál, és mindenről jelentéseket írnak, amelyeknek nagy része valótlanság. Ezért az Új Nemzedék megkérdezte a kormánytól, amely „kereszténynek nevezi magát”, hogy „mi ez, hol vagyunk, melyik országban élünk. Balkán vagyunk-e, ahol minden politikai eszköz lehetséges, megengedett és jogos...?" E cikkben felhívták a miniszterelnök figyelmét, hogy „Mikes János gróf püspök is egyházfejedelem, püspöke annak a vallásnak, amely többsége az ország lakosságának...” A cikk végén a szerkesztőség kijelentette: „mindaddig, amíg Bethlen István grófban az erdélyi, a magyar, az egész magyar katolikus egyházat tisztelő, a felekezeti békét akaró, felelős, kormányelnöki szó meg nem szólal, minden illetések hely nyilatkozatát illetéktelennek tartjuk.”36 Május 12-én EckhardtTibor, a miniszterelnöki sajtóiroda főnöke közölte az Új Nemzedék felelős szerkesztőjével, hogy a miniszterei nők a lap hozzá intézett kérdésére nem kíván a nyilvánosság előtt válaszolni. Az Új Nemzedék „elvégre mégiscsak keresztény lap” - szólt az indoklás. Ugyanakkor Eckhardt közölte, hogy az Új Nemzedék az „utóbbi időben olyan hangot használ, amely mellett, ha továbbra is kitart, ő a sajtófőnök kénytelen lesz az Új Nemzedék betiltását javasolni." Szerinte ugyanis a lap személyeskedik, tekintélyt rombol, destruál és megbolygatja a felekezeti békét. Ezt a megbeszélésta másnapi Új NemzedékBet/Mssa/ fenyegette meg az Új Nemzedéket a sajtófőnök címmel nyilvánosságára hozta és visszautasította. Ebben rámutattak arra, hogy különösen azóta támadja őket a kormány, amióta az események során a „törvényes és megkoronázott király mellé, az apostoli királyság szent és ezer év hagyomá- nyiban gyökerező eszméje mellé álltunk..." A cikk visszautasította Eckhardt vádjait. A személyeskedés vádjára azt válaszolta, hogy a kormány személyeskedik, mert ellenzéki lapot megvették (itt valószínűleg a Soproni Hírlapra célzott], 36 Új Nemzedék 1922. V. 11., 1. hogy gyalázza a legitimistákat. Mert a Politikai aprószentek c. brosúrában alpári módon gyaláz- zák a király híveit, mert a második királypuccs után kiadott Fehér könyv a „prototípusa a legvadabb személyeskedésnek”. A tekintélyrombolás és a destrukció vádjával szemben azt állították, hogy nem ők, hanem a detronizációt kimondók azok, hiszen „örök időkre illuzórikussá tették, vagy legalább is megingatták Magyarországon a legfőbb tekintélyt, a királyi méltóságot”. A felekezeti béke megbontásának vádjával szemben azt kérdezték: „Minketarcul ütnek, és mi bontjuk a felekezeti békét: a mi püspökeinket figyelik, és mi hallgassunk?" A történtekért Andrássy és a legitimista vezetők a miniszterelnököt tették felelőssé.37 Az esetet a polgári liberális sajtó is megfélemlítésnek és a sajtószabadság elleni támadásnak minősítette. Még a Világ is első oldalas cikkben részletezte az esetet. Az Új destrukto- rok jöttek... című cikkben arra is rámutattak, hogy 1921-ben őket persze nem figyelmeztette az akkori Bethlen-kormány. Először lefoglalták a rikkancspéldányokat, aztán az MTI közölte a nyilvánossággal az újság kolportázsjogának a megvonását, és a kormány csak legvégül értesítette a szerkesztőséget. Megírták azt is, hogy akkor ugyan az Új Nemzedék tapsolt az ellenük alkalmazott „kíméletlenebb és gyilkosabb rendszabálynak, mi mégsem hagyhatjuk szó nélkül a sajtószabadság elvének ezt a sérelmét”. Az Új Nemzedék sérelmét persze nem tudják egészen komolyan venni - írták -, mert a lap mögött „hatalmas politikai csoportok, hatalmas politikai vezérek állnak és ezek majd megvédik" azt.38 Lényegében így is lett. Ugyanis Eckhardt Tibor a kormánypárti lapokban megkísérelt válaszolni az Új Nemzedék által felvetett érvekre, és továbbra is a felekezeti béke megbontásával vádolta e sajtóterméket, mert tudatosan valótlanságot állítva konkolyt hint a közéletbe. Erre az Új Nemzedék szerkesztősége,Ki a konkolyhintő, mi vagy a sajtófőnök? című újabb vezércikkben utasította vissza Eckhardt állításait. És bátran azzal zárta e cikket, hogy ha a sajtófőnök ezek után is úgy véli, hogy ők bontották meg a felekezeti békét, 37 Új Nemzedék 1922. V. 13., 1. 38 Világ 1922. V. 13., 1. 159
