A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2016., Új folyam 3. (Szeged, 2016)
RÉGÉSZET - Paluch Tibor: Újabb preszkíta sír Szeged-Öthalmon. Adatok a Kárpát-medence kora vaskori temetkezési szokásaihoz
Paluch Tibor samottal soványított, három rétegben átégett, kisméretű, jellegtelen oldaltöredék. H.: 3 cm, sz.: 2,5 cm, v.: 0,6-0,9 cm. A szeged-öthalmi preszkíta sírok kutatása Szeged-Öthalom egy kb. 75 ha kiterjedésű régészeti lelőhely. Az Öthalom nevet viselő dombsor természetföldrajzi szempontból európai jelentőségű, pleisztocén kori maradványfelszín, Szeged tájképi környezetének és tájtörténetének meghatározó, különleges értékkel bíró eleme. A terület nem csupán régészeti, de paleoökológiai szempontból is kiemelkedő értékkel bír. Az újabb földtani és őslénytani kutatások (fúrások, feltárások és földtani szelvények) tisztázták e löszképződmények pontos korbesorolását, illetve azokat az ökológiai körülményeket, amelyek mellett képződésük végbement. A kutatások során mintegy 16 m vastag pleisztocén üledéksort vizsgáltak. Ennek során megállapítást nyert, hogy a területet mintegy 4-5 méter vastagságban száraztérszíni (eolikus) lösz borítja, mely alatt a homokbuckákon képződött fosszilis talaj található. Ennek az öthalmi száraztérszíni lösznek a lerakódására pl. a csigafauna adatok, illetve a radiocarbon kormeghatározás (C14 adatok) alapján a 18-16000 BP közötti időintervallumban került sor, amikor a Dunaújváros-Tápiósüly löszkomplexum felső humuszos szintje képződött. Gravetti típusú régészeti kultúra lelőhelyei is ismertek ebből a korból. Ezen adatok modern természettudományos módszerrel is igazolják, hogy az 1935-ben Öthalmon feltárt paleolit lelet is az öthalmi rétegsornak ebből a szakaszából került ki (Krolopp et al. 1995; Sümegi 2005, 188-204). A terület első tudományos jellegű feldolgozása az első katonai felmérés 1782-ben készült térképlapjához kapcsolható (1. tábla 2). Az Öthalomról történő bányászat során előkerült leletekről először Varázséji Gusztáv számolt be, aki 1879-ben ittvégzettleletmentést (Varázséji 1880). A halom kitermelés által érintett területén a földmunkák során mintegy 100 sír került elő. Varázséji ezek közül 42 sírt tudott hitelesen megfigyelni és dokumentálni. A sírok nagyobb része késő szarmata korú (Párducz 1960, 72), 5 honfoglalás kori. A kora vaskorra keltezhető 15. számú sír egy D-É-i tájolású, 90 cm hosszú, nyújtott helyzetű gyermek csontváza. A sírból egy urna formájú edény (SzÖ/1879:15/l) és egy belső díszes csésze (SzÖ/1879:15/2) került elő (4. tábla 7-8).8 1903-ban Reizner János éppen sikertelenül kutatott a Varázséji által feltárt temető további sírjai után, amikor megtudta, hogy Lórik István földjén, a halom egyik legkiemelkedőbb részén pár éve csontvázat fordított ki az eke, amit a gazda visszatemetett a földbe. Lőrik útmutatása alapján egy gránit háromszögelési pont közelében fel is tárt egy megbolygatott sírt. A sír környékén további temetkezések után kutatva az előbbi sírtól kb. 5 m-re DK-re egy sérült edényegyüttest és állatcsontokat talált. Feltételezhető, hogy egy elpusztított kora vaskori sír mellékletei lehettek. Bolygatott csontvázas temetkezés, a sír leleteinek egy részét esetleg korábban elvihették (Reizner 1904, Matuz 2003). Leletek:- urna formájú edény alsó részének töredékei (SzÖ/1903:l/l) (4. tábla 9)- díszített agancslemez- 2 hátul fülecses kerek bronzgomb a lábfejek körül- 1 kis bronzkarika- 2 cilindrikus aranylemez karika a bordák között- 5 kis aranygyöngy, az ásató szerint több is lehetett- 3 kis csontgyöngy- hosszúkás, csövecske alakú csontgyöngy A sírtól 5 m-re DK-re, 40 cm mélységben állatcsontok voltak, ugyanott egy alján díszített csésze (SzÖ/1903:2/l), fölötte összeroppant nagyobb edény töredékei feküdtek (4. tábla 10). A 2009-ben feltárt preszkíta sírral együtt Szeged-Öthalomról összesen 4 db, a kora vaskorra keltezhető temetkezésről van tudomásunk. Ezzel ________________Újabb preszkíta sír Szeged-Öthalmon 8 A sírból származóként beleitárazott harmadik edény, egy durva kialakítású csonkakúpos formájú bögre, valószínűleg avar kori (Hrabák 2014,111). 13
