A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2016., Új folyam 3. (Szeged, 2016)
RÉGÉSZET - Paluch Tibor: Újabb preszkíta sír Szeged-Öthalmon. Adatok a Kárpát-medence kora vaskori temetkezési szokásaihoz
Paluch Tibor Újabb preszkíta sír Szeged-Öthalmon Csongrád megye területén9 a szeged-algyői 8 db (Matuz 2000) és a tápé-lebői 6 db (Párducz 1942; Kemenczei 1989, 62) után a harmadik legnagyobb mezőcsáti leletanyag áll a kutatás rendelkezésére. A most feltárt sír igen kevés régészeti leletanyagot tartalmazott, de ennek ellenére olyan új megfigyelések váltak lehetővé, amelyek segítségével bővültek ismereteink a kora vaskor ezen időszakáról. Temetési rítus Az egyik ilyen új információ a temetkezéssel, azok rítusával kapcsolatos. Az eddigi feltárások eredményei alapján kijelenthető, hogy az Alföld kora vaskori lakosságának csontvázas temetkezései éles törést jelentenek a korábbi időszak kizárólagosan hamvasztással temetkező szokásaihoz képest. A temetők meglehetősen kicsik, melyek valószínűleg családi, nemzetségi temetők lehettek. Ezekben dominálnak a nyújtott csontvázas sírok, de ritkábban előfordulnak zsugorítások is. Az általában nyugat-kelet táj olással eltemetettek mellé a sírgödörbe agyagedényeket, szarvasmarha- és jublábat, lapockát helyeztek (Kemenczei 2003, 177). A 2009-ben feltárt szeged-öthalmi kora vaskori csontváz mind tájolásában, mind ételmellékletében jól illeszkedik a korszakban elterjedt temetkezési rítushoz. Egyedi azonban abban, hogy az elhunyt egy olyan sírgödör formában került, amely eddigi ismeretek alapján a mai Magyarországon csak a Kr. e. 3-2. században jelent meg (Horváth 1972).Ezpedigapadmalyos temetkezés, amely rendkívül jól dokumentált a későbbi, főleg az avar (Lőrinczy-Straub 2006) és honfoglalás kor időszakában (Varga 2013), de ebből a korszakból a Kárpát-medence területén egyelőre ismeretlennek számított. A jelenség okát nem tudjuk megmondani, de egyrészt kereshető a régi kutatóárkos módszerben, ahol a feltárók, elsődlegesen a csontvázra koncentráltak, s a sírgödör kialakításának megfigyelése csak másodlagos volt. Másrészt 9 Csongrád megyében 7 lelőhelyről összesen 22 sírról van tudomásunk [Hrabák 2014,12). felmerülhet az is, hogy mivel sok esetben nincs adatunk a sírformáról előfordulhat, hogy azok a nagyméretű sírgödrök, amelynek egyik felében helyezték el az elhunytat és mellékleteit [pl. Maklár-Koszpérium 97. sír (Patek 1990,65)] talán padmalyosak lehettek. Ezt látszik igazol ni az, hogy a Fekete-tenger északi partvidékén a preszkíta korból több padmalyos sír ismert. Különösen az Alsó Bug-vidékre jellemzőek, de előfordulnak az Alsó Dnyepernél, a Krím sztyeppéi zónájában és az Al-Duna-vidéken is. A kutatók a novocser- kasszki típusú sírok között említenek padmalyos temetkezéseket (Ohae;ieckhh-Chhhka2010, 168). A katakomba kultúra temetkezéseire és a későbbi szkíta sírokra emlékeztetnek. Eredetük egyelőre nem tisztázott, de ismertek hasonló sírok a késő gerendavázas kultúra (szrubnaja) belozerszki fázisából. Ez alapján feltételezik, hogy helyi bronzkori előzményei vannak a szokásnak (Mehiokoba 1989,12-13, Tab. 1:5,10)10 11. A temetkezési rítus Kárpát-medencei megjelenése valószínűleg annak tudható be, hogy a Mezőcsát-kultúra hordozóinak tartott keleti népelemek, melyek közül csak egyik alkotó elem a kimmerek, a Szrubnaja (Gerendavázas) kultúra leszármazottai voltak.11 Viseleti elemek A korszakban a sírok gyakori elemei az elhunyt ruházatához tartozható tárgyak: bronzgombok, csüngök, stb. Csak a gazdagabb személyekkel együtt temettek el bronz- és vaszablákat, kantárszíj-elosztókat ( Füzesabony-Öregdomb, Mezőcsát) (Patek 1990) valamint vasfokost (Doboz) (Gazdapusztai 1966). Öthalmon a ruházatot díszíthette az a fülecses, korong alakú bronz pitykegomb is, ami in situ került elő a homlok közepén (11-12. tábla). Hasonló tárgyak általánosnak tarthatóak a preszkíta leletanyagban. Több 10 Az orosz nyelvű szakirodalom fordításáért Kulcsár Valériának [docens. Szegedi Tudományegyetem) tartozom köszönettel. 11 A kimmer kérdés újabb összefoglalása: Metzner- Nebelsick 2010a. 14