A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2016., Új folyam 3. (Szeged, 2016)
RÉGÉSZET - Paluch Tibor: Újabb preszkíta sír Szeged-Öthalmon. Adatok a Kárpát-medence kora vaskori temetkezési szokásaihoz
Paluch Tibor Újabb preszkíta sír Szeged-Öthalmon Az őskor időszakából ezen a felső paleolit rétegen kívül csak egy kora vaskori, úgynevezett preszkíta (Kr. e. 9-8. század) időszakból származó, padmalyos sírban fekvő csontváz került elő, melyet jelen dolgozatunkban közlünk (2. tábla 4). A következő időszakot az avar időszakra keltezhető település jelenti, melynek félig föld- bemélyített házai, külső kemencéi, hamusgödrei, kerítőárkai, tárolóvermei az egykori mindennapi élet emlékeit alkották.3 Az avarok utáni időszakból a honfoglaló magyarok nyolc nyugat/északnyugat-kelet/délkelet tájolású sírja látott napvilágot. Ezekkel együtt már közel 30 azoknak a honfoglaláskori síroknak a száma, amelyek innen Szeged-Öthalomról kerültek elő. Az első két alkalommal először 5 (Varázséji 1880), majd még 13 (Bálint 1968) honfoglaló temetkezés lett feltárva. A most feltárt nyolc sír a Varázséji-féle temetőrészlet folytatása lehet, míg a Bálint Alajos által ásott 13 sír az egykori szovjet laktanya építkezései alatt kerülhetett elő (Paluch-Gallina 2009; Paluch 2010).4 A terület legkésőbbi lakott időszaka a késő középkorra keltezhető. Az objektumok (gödrök, vízelvezető- és kerítőárkok) szórtan jelentkeztek. Közülük kiemelkednek a nagy alapterületet átölelő kerítőárkok. A feltárt objektumok a terület jelenleg legmagasabb pontján, szórtan voltak megtalálhatók. A preszkíta sír leírása 30. objektum/36. stratigráfiai egység (3. tábla 1-3): Padmalyos sír. Bolygatatlan. T.: K-Ny. Akna h.: 230 cm, sz.: 120 cm, m.: 60 cm, padmaly h.: 236 cm, sz.: 71 cm, m.: 60 cm. A szabálytalan lekerekített sarkú téglalap alakú, függőleges 3 Az avar leletanyag feldolgozását Pópity Dániel (Móra Ferenc Múzeum, Szeged) doktori disszertációja keretében végzi. 4 Az előzetes közlemények után a honfoglaló sírok leletanyagának mintaértékű feldolgozása Marcsik Antónia, Lőrinczy Gábor és Türk Attila tollából jelent meg (Türk- Lőrinczy-Marcsik 2015, 25-38,62-88,363-369). oldalú, egyenes aljú akna K-i végénél, nem messze a faltól juh részleges csontjai hevertek kísérőként (5. melléklet). Az akna déli oldalába, az aljával egy szintben egy lekerekített sarkú, szabálytalan téglalap alakú padmalyt alakítottak ki. Ebben az akna tájolásával megegyezően egy adultus korú europid férfi5 jó megtartású csontváza nyugodott hanyatt fekve, felső teste nyújtott helyzetben. Bal felkar szorosan a test mellett, míg az alkar könyökből felhajlítva a mellkas jobb oldalára. Jobb kéz könyökben kissé behajlítva, messzebb a testtől, ujjak a medencén pihentek. Mindkét láb térdben behajlítva és jobb oldalra eldöntve. Mind a kezek, mind a karok egy része „kilóg” a padmalyból. Mintha a padmalyt kisebbre méretezték volna az elhunytnál (3. tábla 4-6).6 Mell.:71. Hátsó részének közepén egy apró kerek fülecses, korong alakú bronz pitykegomb töredéke. Korongja közel gömbszelet alakú, középen ellaposodó, széle körben letörött (4. tábla 1-2). A homlok közepén hevert. H.: 1,4 cm, sz.: 1,1 cm; 2. Fejes gyűrű alakú bronzgomb. A fejet egy gömbölyű középső tag és ahhoz 3 oldalról csatlakozó félkör alakú kiemelkedés alkotja. A fejet közepén bemélyített kör díszíti. Gyűrűjéből hiányzik egy darab (4. tábla 4). Átm.: 1,75 cm. 3. Fejes gyűrű alakú bronzgomb. A fej et egy gömbölyű középső tag és ahhoz 3 oldalról csatlakozó félkör alakú kiemelkedés alkotja (4. tábla 5). Átm.: 1,6 cm. 4. Fejes gyűrű alakú bronzgomb. A fejet egy gömbölyű középső tag és ahhoz 3 oldalról csatlakozó félkör alakú kiemelkedés alkotja. A fej középen ellaposodik. (4. tábla 6). Átm.: 1,6 cm. 5. A sírgödör keleti széléhez közel, a koponyától É-ra elhelyezkedő juhcsontok. 6. A juhcsontok alatt került elő, az előzőekhez hasonló fejes gyűrű alakú bronzgomb (?) szárának negyedkörív méretű töredéke (4. tábla 3). Húrh.: ~ 1,4 cm, v.: 0,2-0,4 cm; 7. A sírgödör betöltéséből, nem biztos, hogy idetartozóan látott napvilágot egy kívül-belül sárgásbarna, sötétszürke falmagú, 5 A csontok antropológiai vizsgálatát Marcsik Antónia (ny. docens, Szegedi Tudományegyetem) végezte. Munkáját ezúton is köszönöm! 6 Az elhunyt sírban mért hossza 171 cm volt, ez az életben kb. 181-182 cm lehetett. 7 A sír leletanyaga a szegedi Móra Ferenc Múzeum őskori gyűjteményében az Ő 2012.14.1-6. leltári számon található. A leltározást Hrabák Zita végezte. 12
