A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2016., Új folyam 3. (Szeged, 2016)
RÉGÉSZET - Paluch Tibor: Újabb preszkíta sír Szeged-Öthalmon. Adatok a Kárpát-medence kora vaskori temetkezési szokásaihoz
Újabb preszkíta sír Szeged-Öthalmon. Adatok a Kárpát-medence kora vaskori temetkezési szokásaihoz Paluch Tibor A szeged-öthalmi terület Szeged város északi részén a régi M5-ös út mentén, a régi orosz laktanya, a mai szegedi diáklakások északi előterében helyezkedik el (1. tábla 1). A geológiai, geomorfológiai, talajtani, régészeti és régészeti geológiai szempontból kiemelkedő terület megközelítőleg 1,5 km széles és 3 km hosszú, mintegy 4,5 km1 2 * * kiterjedésű régiót alkot (Sümegi 2015, 73). A 2009-es feltárás Az M43-as autópálya és a szeged-nyugati elkerülő út harmadik szakaszának építése során 2008-ban merült fel az igény arra, hogy Szeged-Öthalom területéről az innen kitermelhető homokot az útépítésekhez felhasználják. Korábban, még a szovjet hadsereg itt állomásozása idején kialakításra került egy homokbánya, amelyet szeméttel töltöttek fel, majd motocross pálya lett (2. tábla 1). Az újonnan nyitandó homokbányában végzendő kitermelés megkezdése előtt a terület kiemelt régészeti érintettsége miatt a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal előírta a próba- és a megelőző régészeti feltárást, melyre három szakaszban került sor. Az első két ütem 2009. áprilisában és nyarán, míg a harmadik ütem megvalósulása az év téli hónapjaiban zajlott. A feltárások során összesen 63.000 m2-t sikerült feltárnunk az öthalmi régészeti lelőhelyből. A feltárt területen közel 350 régészeti objektumot dokumentáltunk (2. tábla 2).1 A terület nagyságához képest viszonylag 1 A feltárások első két ütemét Paluch Tibor vezetésével a Móra Ferenc Múzeum végezte, míg az év végi harmadik ütembe, mint a Múzeum alvállalkozója, bekapcsolódott az Ásatárs Kft is. kevésnek tartható a régészeti jelenségek száma. Ennek oka ismeretlen előttünk, de talán két dologgal hozható összefüggésbe. Az első, hogy az 1879-es szegedi nagy árvíz után az Öthalomként ismert terület jelentős részét Szeged városának feltöltéséhez és a gátépítésekhez elhordták.2 A másik ok pedig az lehet, hogy a terület sokáig az öthalmi laktanyában állomásozó szovjet csapatok gyakorlótere volt, akik a fentebb már említett korábbi homokbányát is kialakították. A jelentős újkori jelenlétet látszik igazolni az is, hogy a feltárt jelenségek közül sok az újkorra keltezhető. Maga a szeged-öthalmi lelőhely egy felső paleolit réteg miatt lett világhírű és országosan védett lelőhely. E réteg mélysége és helyzete világosan eldönthető, kiterjedése viszont ismeretlen volt. Egyes vélemények szerint a paleolit réteg a bánya K-Ny-i irányú gerincétől délre, a lankás dombokon feltételezhető. A próbafeltárás során ezen a részen a régészeti objektumok feltárása után egykb. 10x10 m-es (100 m2-es) területen rétegenként távolítottuk el a lösztakarót. Kb. 5 méter mélységben egy barna színű, mintegy 35-40 cm vastag réteget értünk el, amelyet faszénminta keltezett. Jelenlegi ismereteink szerint ez egy mintegy 24.000 éves felső paleolit réteg, amely nem azonos a Banner János által az 1935-ben feltárt 16.000 éves emberi megtelepedés nyomaival (Banner 1936). 2 Öthalom mellett még 3 bányából hordták a földet (Szentmihályteiek, Szilléri-domb, és az algyői út melletti bányagödör], A homok behordása érdekében mindenhová önálló kisvasutat építettek ki. A munkálatok során összesen 16,1 millió m3 földet szállítottak be (Lechner 2000,16-27; Puskás 2008, 37). 11
