A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2016., Új folyam 3. (Szeged, 2016)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Kakucs Lajos: Polgári fegyveres alakulatok a Bánságban 1717-1919 között. I.
Kakucs Lajos Polgári fegyveres alakulatok a Bánságban 1717-1919 között. I. a szolgálatot. A felkelők a megye által kinevezett D'Elle Vaux László, Hoffmann Antal és Czompó Mihály tisztek vezetése alatt, a temesi és aradi felkelőkkel együtt indultak a torontáli ezred szálláshelyére. Mindannyian a Gyarmatán, május első napjaiban tartott szemlén vettek részt, majd május 15-én indultak Bécs felé, és már 21-22-én részt vettek a Bécstől keletre fekvő Aspern melletti csatában. Később, a győri csata idején a Komárom melletti Szönyben állomásoztak, de július elején a torontáli ezred részt vett a franciákkal való csatározásokban is, ahol Lechner őrmester, Krasznetz káplár valamint Varga András és Radezky közvitézek tűntek ki. Érdekes felfigyelni arra, hogy a 170 krassói lovast tartalmazó listán a közkatonák nagy része román származású volt. A krassói felkelőkön kívül 103 személy - többnyire megyei hivatalnokok, földesurak, bányatisztek és bányaorvosok - 730 pozsonyi mérő búzát, 140 mérő rozsot, 805 mérő zabot és 949 mérő kukoricát ajánlott fel a hadsereg ellátására (Schiff 1916). Az 1809. évi nemesi felkelésben résztvevő bánsági és aradi nemesek kiképzése során szükséges magyar szakszavak megismerése érdekében Peretsényi Nagy László (1768[1771?]-1824) költő, író, Arad Vármegye történetének korai kutatója és esküdtje magyar nyelvre fordította és kiadta a lovasság és gyalogság kiképzése számára szükséges vezényszavakat (Perecsényi 1809). Érdekes felfigyelni arra, hogy az 1809. évi nemesi felkelésnek rendkívül erős visszhangja volt úgy a bánsági, mint az erdélyi ortodox világban. Békés, Arad és Csanád vármegyék román lakosságából Vasile Georgevici (1764-1826), Constantin Lucacecés Moise Nicoara (1784-1861) vezetése alatt szerveződtek az önkéntesek (Bocsan et alii 1994,41). A korabeli szemtanú, a Bánság ismert román krónikása, Nicolae Stoica de Hajeg (1751-1833) arról tudósit, hogy Vasile Georgevici cserneegyházi (Cerneteaz) pap egyedül 150 román önkéntest toborzott, és szándékában állt személyesen részt venni a harcokban. Egy pár ével később, az 1811. évi hadjárat előtt, Vasile Georgevic 1400 román nemzetiségű katonaszökevényt győzött meg arról, hogy visszatérjenek egységeikhez. A Temesvár környékén rejtőzött szökevények Georgevic vezetésével Bécsben jelentkeztek szolgálatra. Tettének elismeréséért I. Ferenc császár kihallgatáson fogadta a bánsági papot (Cosma 1938). Vasile Georgevic buzgósága kedvezően járult hozzá az egyházi pályán való felemelkedéséhez is. I. Ferenc császár magas katonai érdemrenddel jutalmazta, majd 1814-ben Constantin Suboni temesvári püspök helyettesévé nevezte ki (Stoica 1981, 300). Vasile Georgevici szabadcsapatának szervezése mellett a Mehala lakhelyű Petru Malenija kereskedő 2029 forinttal járult hozzá a franciák elleni háború kiadásaihoz, míg 1806-1818 között Versec és Karánsebes püspöke, Petru Ioanovici Vidak egy lovas katonát állított ki (Hermánn 1911, 30-34). Nemzetőrségek a Bánságban az 1848-49-es forradalom idején A magyar fővárosban az Ellenzéki Kör március 12-én - tehát már a forradalom kitörése előtt - a 12 pont Irinyi József által bemutatott tervezetének 5. pontja szerint "nemzeti őrség" felállítását követelte. (A nemzetőrségek felállítása országszerte a pozsonyi országgyűlésen hosszadalmas vita után elfogadott az 1848. XXII. te. alapján történt.) A rend fenntartásáért a forradalom kitörésének napján, azaz 1848. március 15-ről 16-ra virradó éjszakán a frissen felállított polgárőrség felelt. Ennek létrehozója az úgynevezett „Rendre Ügyelő Választmány” volt. A pesti példát 17-én Székesfehérvár, 18-án Szeged, majd a többi városok is követték. Érdekes módon Temesvárt a megye rendkívüli közgyűlése hozott határozatot a polgárság felfegyverzésére (Urbán 1973,17). Ez semmi esetre sem a közismerten reakciós beállítottságú megyei vezetés forradalmi hangulatának eredményeként, hanem inkább a már alakuló nemzetőrség ellenőrzése iránti kísérletként lehet értelmezni. Országos szinten, így Temesváron is a városi nemzetőrség felállítása a volt polgárőrségre épült. Maga a temesvári nemzetőrség 1848 márciusában 200 fegyverrel rendelkezett (Urbán 1973, 18). Temesvárt, akárcsak országszerte bizonyos feszültség uralkodott a régi polgári 111
