A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2016., Új folyam 3. (Szeged, 2016)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Kakucs Lajos: Polgári fegyveres alakulatok a Bánságban 1717-1919 között. I.
Kakucs Lajos Polgári fegyveres alakulatok a Bánságban 1717-1919 között. I. alakult meg Lugos első polgárőrségének a magva. Ez a nagyrészt parasztokból álló szabadcsapat 1775-ben valósággal háborút viselt a város környékén garázdálkodó rablócsapatok ellen (Iványi 1907). A francia háborúk idején létrehozott félkatonai alakulatok a Bánságban A népfelkelő szabadcsapatok virágzásának második korszaka a hosszas francia háborúk idejére esik. A francia veszély elhárítása érdekében 1796. november 6-án Pozsonyba összehívott országgyűlés által megszavazott hadi segély előállításában már részt vettek a frissen szervezett bánsági megyék küldöttei is. A nemesi felkelésben való bánsági részvételről először 1797. június 23-án, Miháldi Splényi József, Temes vármegye főispánjának vezetése alatt Temesvárt megtartott értekezleten tárgyaltak. Ez alkalommal Arad, Csongrád, Békés, Csanád, Krassó, Temes és Torontál küldöttei két hadtest felállítását határozták el. A Békés, Csanád, Temes és Torontál megyék nemeseiből szervezendő hadak élére Lovász Zsigmond Temes vármegyei főispánt, segédeivé Écskai Lázár Ágostont (másodkapitánynak) és egy Posfay nevezetű nemesembert (századosnak) nevezték ki. A második hadtest Arad, Csongrád és Krassó vármegyék nemességéből szerveződött (Hermánn 1911). A harcok során a 265 lovasból álló Temes megyei felkelő sereg elérkezett a Szombathely környéki táborba, de a campo-formoi béke megkötése után hadirészvétel nélkül tértek vissza. Ugyancsak hadicselekmény nélkül tért vissza Bécsújhely környékéről az 1800 szeptemberében meghirdetett, második nemesi felkelés alkalmával szervezett, Temes megyei három gyalog- és egy lovasszázad. Az 1805 szeptemberében, Pozsonyban összehívott országgyűlés által megszavazott harmadik nemesi felkelés ideje alatt felállított temesi hadak otthon maradtak. Ugyanis az időközben Bécset is elfoglaló francia hadsereg austerlitzi győzelme után I. Ferenc fegyverszünetet kért, és december 26-án Pozsonyban békét kötött Napóleonnal. Szinyei József adatai szerint 1805-ben az akkor 18 éves Klapka József, mint a Temes megyei bandérium vezetője vett részt a nemesi felkelésben (Szinnyei VI; Borovszky é.n./a 375). Szolgálati érdemeiért a Temesvári Városi Tanács 1808. április 17-ei jegyzőkönyve szerint Klapka Józsefet a városi felkelő csapatok főhadnagyává nevezték ki (ANRSJT Fond, 131, nr. 794) 1809-ben, amikor a városban állomásozó katonaság a háború miatt kénytelen volt elhagyni Temesvárt, Klapka József, mint a városi polgárőrség századosa, csapatával őrködött a várban elhelyezett levéltárak, a kincstár vagyona és egyéb értékek felett. Klapka József polgárőrségi tevékenységéhez tegyük hozzá, hogy 1816-ban József nádor felhívására a magyarországi városi polgárőrségek újjászervezése végett Budára összehívott tanácskozáson, mint alezredes a saját költségén képviselte városának polgárőrséget (Berkeszi 1900b, 14-16). A három nemesi felkelés meghirdetése, és a csapatok szervezése körüli nehézségek tapasztalata után az 1808. évi országgyűlés engedélyezte a császárnak, hogy az ország határainak fenyegetése esetén a következő 3 évben az országgyűlés összehívása nélkül, bármikor kihirdethette a nemesi felkelést. Erre a következő év áprilisában került sor, amikor 1. Ferenc utasította erre József főherceget (Szilágyi 1898). Az ekkor létrehozott Landwehr intézménye 1852-ben szűnt meg. A negyedik, 1809-ben szervezett nemesi felkelés ideje alatt a 139 önkéntest számláló Temes vármegyei bandérium időben érkezett meg a harctérre, és részt vett a Győr melletti ütközetben, majd a békeszerződés aláírása után, december elején indult vissza a Bánságba (Hermánn 1911). Hiányosabbak Torontál vármegye nemesi felkeléseire vonatkozó adataink. Ismeretes, hogy az 1797. évi nemesi bandérium élén Écskai Lázár Ágoston állt, mígaz 1809-ben kiállított, 591 főnyi nemesi bandériumot Lázár Lukács vezette (Borovszky é.n./b, 450). Viszonylag több adattal rendelkezünk Krassó vármegye 1809. évi nemesi felkeléséről. A megyében 88 nemes volt köteles a felkelésre. Azon személyek, akik valamilyen okból nem tudtak személyesen részt venni, megválthatták 110
