A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2016., Új folyam 3. (Szeged, 2016)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Kakucs Lajos: Polgári fegyveres alakulatok a Bánságban 1717-1919 között. I.
Kakucs Lajos Polgári fegyveres alakulatok a Bánságban 1717-1919 között. I. Felfegyverzett félkatonai alakulatok az osztrák fennhatóság alatti Bánságban Az eddigi ismert szakirodalom alapján nehéz áttekinteni, hogy Temesváron és általában a Bánságban mikor is alakultak meg az első félkatonai szervezetek? Czimer Károly (Czimer 1893, 15-71,196-229,308-376), idéz több, a Hatványi Mihály álnéven közlő Horváth Mihály történész által ismertetett feljegyzést, melyek szerint 1551 októberében a Temesvárt ostromló törökök nyilakkal román nyelvű leveleket juttattak a várba, megadásra szólítva a védőket. Köztudott, hogy a város védelmében részt vett a felfegyverzett lakosság is. Ezek fegyveres csapata a július 3-i roham előtt tartalékban volt. A felfegyverzett polgárhad követei július 25-én, közvetlenül a vár feladása előtt találkoztak Losoncival. Ami a román nyelvű levelet illeti ismeretes, hogy az ostromló török táborban tartózkodott Ilias Rares Elias (1531-1562) moldovai vajda is, kinek követei, a Pitar-testvérek jártak a városba és tárgyaltak Losoncival. Az ostrom előtti években a város környékén, valamelyest szervezett formában letelepített szerb lakosság sem rendelkezett katonai-ad- minisztratív önállósággal, ezért nehezen lehet elképzelni, hogy az ostrom idején a város korabeli román lakossága bármilyen önálló formában részt vett volna a város védelmében. Nem lehet kizárni, hogy ez esetben a románhoz hasonló - feltehetően spanyol nyelvű levélről lehetett szó, mellyel a törökök a vár védelmében komoly szerepet játszó spanyol zsoldosok morálját próbálták gyengíteni. Egészen más a helyzet a hódoltság utolsó évtizedeiben, amikor az elsősorban a délszláv lakosságból szervezett segédcsapatok a törökök szolgálatában állottak. így a Bánság közvetlen szomszédságában, Aradon létezett egy szerb őrség, mely 1685 végén a törökök ellen fordította fegyvereit, és átállt a várat ostromló császári csapatok oldalára. 1687-ben a Petrovics Novák vezetése alatt álló délszláv katonai egységek 5000 katonája csatlakozott a császáriakhoz. A török szolgálatban álló, délszláv etnikumú fegyveres csoportok szolgálatait átvették a Habsburgok is. így vált lehetségesé, hogy 1693-ban, az osztrák sorkatonaság mellett Aradon, Szegeden, Péterváradon, majd 1702-után Tótvárad, Sólymos, Paulis, Glogovác, Pécska, Szemlak, Nagylak, Csanád, Gyula, Jenő és Halmágy helységekben délszláv eredetű fegyveres egységek teljesítettek szolgálatot. Ugyancsak 1702-ben utalást találunk az Aradon létrehozott bolgár National Miliz 227 katonájáról is. Temesvár esetében bizonytalan a státusza annak a várban szolgálatot teljesítő, román és szerb nemzetiségiekből álló, kétszá- zadnyi gyalogos egységnek, melynek létezését M. M. Alexandrescu-Dersca- Bulgaru az 1590-1591. évekre részi (Fene§an 2006,173).. Pesty Frigyes arról tudósit, hogy 1688-ban a Veteráni vezetése alatt álló császári csapatok Lugos alá érkezésekor a 300 főből álló török-szerb őrség első felszólításra megadta magát (Pesty 1884). A délszláv, illír származású fegyveres egységek bánsági történetében új fejezett kezdődött a pozsareváci béke megkötése után. Az újonnan elfoglalt tartomány határainak biztosítása érdekében a Bánság kormányzója, Mercy tábornok a Duna vonalára akarta áttelepíteni az akkor még a Tisza-Maros vonalát őrző szerb határőrtelepeseket. Mivel ez a terv a szerb határőrök ellenállása miatt nem volt keresztülvihető, Mercy a Pancsova-Fehértemplom és Orsóvá közti határvidék őrzésére 1718-ban egy 140 főnyi gyalog, és 100 főnyi lovas, félkatonai határőr egységet alapított. Ezekhez a viszonylag kis létszámú egységekhez 1722-után a Bánság déli részén alapított, stratégiailag fontos települések német ajkú lakossága köréből szerveződött fegyveres alakulatok csatlakoztak. 1726-ban, más források (Hitzinger 1817-1823,11) szerint már 1724-ben Mercy létrehozta a temesvári, a csákovai, a hodzsáki és a mutnoki, 4200 főnyi szerb-román katonai határőrség első egységeit. Hasonló csoportok temesvári létezésére utal a városi tanácsnak a Tartományi Adminisztráció kérésére 1735-ben keltezett átirata, mely a város védelme érdekében a lóval, fegyverrel és lőszerrel rendelkező polgárok névsorát tartalmazta (Adattár 1893-1907, II, 288). Az átiratból nem derül ki, hogy itt egy állandó jellegű félkatonai szervezetről van szó? 107
