A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2015., Új folyam 2. (Szeged, 2015)
RÉGÉSZET - Pópity Dániel: Egy szarmata füstölőkomplexum Szeged-Tápé, Algyő külterület lelőhelyen
Pópity Dániel Egy szarmata füstölőkomplexum Vaday1996, 106-109). A tűzveszélyes, gyúlékony anyaggal fedett füstölővermek, illetve füstölő objektumok leggyakrabban a telep széleihez közel kerülnek elő (Nagymágocs-Paptanya, Algyő 258. számú kútkörzet). Hasonló helyzet a mi esetünkben is feltételezhető, annak ellenére, hogy csupán a település kis részét nyílt alkalmunk megkutatni. A nyomvonalszakasztól 70 méterre ÉK-re, az SZBT 2 gázfogadó állomás területén, valamint a szomszédos, a már meglévő gyűjtőállomás felé vezető bekötőút átellenes, É-i oldalán régészeti leletek nem kerültek elő. Viszont a gyűjtőállomás mellett, attól közvetlenül K-re, szintén kerültek elő szarmata telepobjektumok (IV. lelőhely; 1. kép 3). Mindezek alapján a most előkerült teleprészlet központja a korábban épült gázfogadó állomás területén valószínűsíthető. Gödrök: A feltárás területen mindösszesen 3 önálló gödör részlete került napvilágra (2., 3., 4. objektumok). Mindháromra a D-i szelvényszakaszban, az üzemelő gázvezetékek által erősen szabdalt területen bukkantunk (1. kép 4). Míg a 3. és a 4. gödröket a gázárok sávja vágta, addig a 2. verem ép állapotban maradt meg (4. kép 1-4). A rendelkezésünkre álló adatok alapján a 2. objektum nagyméretű, tagolt aljú verem volt. A gödrök egykoron földnyerő helyek lehetettek, amelyek később a telep hulladékaival töltődtek fel. A legtöbb leletanyagot minden esetben a gödrök felső rétegében találtuk. A legtöbbet éppen a 2. objektumból gyűjtöttük (4. kép 5). Az előkerült leletanyag értékelése és a teleprészlet keltezése A leletanyag 98-99%-át a kerámialeletek adták. Ezek közelebbi bemutatása, osztályozása leginkább a készítési technológia alapján kísérelhető meg. A szűkös nyomvonal adta lehetőségek miatt azonban a technológiai jegyek alapján történő statisztikai elemzés messzemenő következtetésekre aligha lehetalkalmas. Mindezek ellenére a számadatok jól érzékeltetik a leletanyagban tapasztalt arányokat, segítségükkel a leletanyag könnyebben összevethető más korabeli szarmata telepek anyagával. A feltárt területen előkerült 3 gödörből és az 1 füstölőkomplexumból összesen 563 darab kerámiatöredéket mentettünk meg (4. kép 5-6). Ebből 353 db gyorskorongolt (63 %), 154 db kézzel formált (27 %), 57 db pedig kézikorong felhasználásával készült szarmata kori edényből származik (10 %). Római készítésű tárgy töredéke nem került elő. A telep korának közelebbi meghatározása a telepen fellelt edénytípusok alapján határozható meg. Korongolt edények A telep kerámiaanyagának legnagyobb része jó kidolgozású gyorskorongon készült tároló- és tálalóedényekből származott. Alapanyaguk jól iszapolt agyag, adalékanyag nélkül, néha azonban homok, barna és fehéres szemcsék szennyezték az alapanyagot. A redukált égetés döntő, amely során a kerámiák alapszíne szürke, de gyakran már a feketéhez közel álló árnyalat is megjelenik. A téglaszínű kerámia aránya alacsony. A töredékek alapján változatos formákkal számolhatunk. A leletanyagban gyakoriak a különféle alakú, tálalásra szolgáló tálak. Ezek között félgömbös (6. kép 1; 8. kép 1), kónikus (8. kép 2; 9. kép 6, 13; 10. kép 3) és meredek falú is található (5. kép 15; 8. kép 6-7; 9. kép 5,7). Egy filigrán tál oldala szokatlan módón behajló (8. kép 5). A tálak pereme között előfordul a szarmata korban végig megtalálható gyűrűs vagy duzzadt peremkialakítás (5. kép 19; 8. kép 9; 11. kép 6). Ezek mellett, kisebb számban felbukkan a kifelé megvastagodó peremkiképzés is (5. kép 16; 6. kép 1), amely a 2-3. században gyakori megoldásnak számított, de a kései időszak leletei között is előfordul (Sóskúti 2010,172,1, kép 5,12). Szokatlan a 2. gödörből előkerült félgömbös testű, hornyolással tagolt falú tál T-alakban kialakított peremkiképzése (8. kép 1). Számos példáját találjuk az anyagban a duzzadt, belül behúzással tagolt tálperemeknek (5. kép 7; 8. kép 9; 11. kép 7), a duzzadt, külső síkján lapított (5. kép 5,17; 9. kép 6,13), valamint a behúzott peremeknek (5. kép 4). Utóbbi három formavariáció főleg a kései, 74
