A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2015., Új folyam 2. (Szeged, 2015)
RÉGÉSZET - Pópity Dániel: Egy szarmata füstölőkomplexum Szeged-Tápé, Algyő külterület lelőhelyen
Pópity Dániel Egy szarmata füstölőkomplexum 4-5. századi szarmata telepekre volt jellemző [Sóskúti 2010,172,1. kép 6-7; Vörös 1994, 6. kép 10}, így az itteni telep kronológiájában is fontos támpontként szolgálnak ezek a tárgytöredékek. A már említett kónikus falú tálak mellett szintén fontosak a keltezés kapcsán az egyenes, meredek falú, perem alatt hornyolt típusú táltöredékek, amelyek csak a késő szarmata agyagban találhatóak meg (Vaday 1985, 25; 5. kép 14-15; 9. kép 5, 7; 11. kép 5). Csak az utóbbi típusnál fordult elő, hogy a gondosan elsimított felületen besimított mintát alakítottak ki. Ez több esetben hullámvonal volt [5. kép 15; 9. kép 5), de előfordult a rácsminta is. Utóbbi minta egy kónikus falú tál pereme és egy borda között tűnt fel, amely alatt geometrikus minta részlete látható [8. kép 2}. Ezek kizárólag a hunkorra jellemző típusok [Vaday 1980/81. 1. Taf. 1-13. 4. Taf. 1-2.}. Perem alatti borda egy másik töredéken is felbukkant (8. kép 8}. Szokatlan egy behajló oldalú tál oldalának matt alapon kialakított sávos besimítása [8. kép 5}. A tárolásra szolgáló, széles vagy szűkebb szájú, nyújtott, vállában kiszélesedő, erősen összeszűkülő aljú hombárok töredékei a tálak után a leggyakrabban feltűnő leletek közé tartoztak. Ezek peremkiképzése ívesen [6. kép 7}, vagy vízszintesen kihajló [6. kép 9}, legtöbbször lekerekített, néha egyenesen simított szélű (6. kép 8}. A hombárok vállán párhuzamos horonypár vagy borda között besimított hálóminta [9. kép 8}, cikk-cakk minta [6. kép 10; 7. kép 3} figyelhető meg. A tároló hombárszerű edények a 2. században tűntek fel, míg a besimított díszű példányaik a 4. században jelentek meg és a hun korban voltak igazán népszerűek [Vaday 1989,137,139}. A korongolt edények között két töredék biztosan felsőfüles vagy kantáros edényhez tartozott, amelynek jellegzetessége a perem fölött átívelő fül, a kihajló, duzzadt perem. Mindkettő a 2. objektumban került elő, nem kizárt azonban, hogy egy edény részei voltak [10. kép 1-2}. A feltehetően vízhordásra használt öblös hasú edények az Alföldön a 3. században jelentek meg, a 4. században általánosak, és a késő szarmata korig használatban voltak [Vaday 1989, 158}. Korsótöredékek telepen való jelenlétére számos töredék utalt. A kis darabszám ellenére többféle forma megfigyelhető. A biztosan korsókhoz köthető fülek közül négy került elő, ahol mind más kialakítású volt. így volt köztük lapos, kerek átmetszetű, valamint árokkal és bordával tagolt fül is (7. kép 2; 9. kép 2, 4-5; 11. kép 11}. Egy esetben tetten érhető, hogy a lapos fül a perem alól indult. A töredékek alapján teljes formát nem lehetett kiszerkeszteni. A peremek alapján azonban mind a tölcséres nyakú [9. kép 10}, mind a párnás nyakú korsótípus használatban volt [9. kép 9}. Pár töredék gömbös testű edényekre utalt. Az öblös has mellett jellemző ezekre az edényekre a kihajló perem [7. kép 1, 4; 9. kép 12}. Csupán egy alacsony, kihajló peremtöredék kapcsán merült fel, hogy az egy hordóedényhez tartozott [6. kép 4}. A szarmatáknál a 2. században megjelenő edénytípus a 4. századra általános, de nem túl gyakori formának számított [Vaday 1998,128}. Kézzel formált edények A kézzel formált, napi használatra szánt, helyben készült kerámiákra jellemző volt a fekete foltos barna szín, a durvább vagy finomabb kerámiazúzalékkal történő soványítás, a gyenge kiégetés. A töredékek döntő része különféle méretű, közel azonos formájú fazékból származott. Ezek pereme tölcséresen (5. kép 9; 7. kép 13; 11. kép 8} vagy ívelten kihajló [11. kép 2,9}, esetleg egyenes, közel egyenes állású volt [7. kép 8}. Míg a test tojásdad, vagy vállában szélesedő volt, addig a fazekak fenékrészét mindig laposra alakították ki [5. kép 11; 7. kép 14}. Díszítés a kézzel formált töredékeken alig jelent meg. Csak két peremtöredéken találunk ferde benyomkodást [5. kép 14; 7. kép 8}. A telepen a kézzel formált edények csoportjába tartozik egy gombos fedő töredéke (11. kép 1}, valamint egy tálperem részlete (7. kép 12}. Ezeknek a főzéssel kapcsolatba hozható edényeknek korhatározó szerepük nincs. Már a legkorábbi telepeken megtalálhatóak, arányuk azonban idővel csökken (Vörös 1992, 20}. 75
