A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2015., Új folyam 2. (Szeged, 2015)

Terepbejárások, leletmentések és feltárások a 2014. évben

Terepbejárások, leletmentések és feltárások a 2014. évben A próbafeltárás során mindösszesen 4 külön­álló, 2 m széles és változó hosszúságú kutatóárkot húztunk, 345,48 m2 alapterületen. Az átlagos humuszvastagság 84 cm volt. Az objektum­mélység 2 és 80 cm között ingadozott, az átlag 34 cm volt. A kutatás során mindösszesen 32 objektumot különítettünk el. A négy szondában három korszak emlékanyaga került elő. Szarmata objektumból jelen fázisban kettőt tartunk számon. 1 gödör és 1 árok került elő az 1. szonda területén. Szürke korongolt és bizonytalan, kézzel formált kerámia jelezte a korszakot. A leletek száma a legalacso­nyabb a teljes anyagban. Az avar kori objektumokat 9 beásás képviselte. Minden ilyen korú jelenség az 1. szondában került elő, annak is a középső harmadában. Az avar jelenségek között 1 házrészlet, 5 gödör, 3 pedig árokrészlet volt. A próbafeltárás legtöbb leletét éppen 5. sz. avar ház feltárása során gyűjtöttük be. A kiszerkesztve 7-7.5 m2 alapterületűnek becsült lekerekített sarkú, rövidebbik oldalainak közepén egy-egy cölöphelyes házveremben egy kődarab és a nagy mennyiségű, állatcsont mellett kizárólag kézzel formált kerámia került elő, köz­tük egy orsógomb. A kerámiák felületkezelése, kivitele egyértelműen avar. A házveremnek csu­pán az ÉNy-i felét tárhattuk fel. Ebből a részből 92 kg súlyú talajmintát emeltünk ki iszapolásra. Az Árpád-kori jelenségek száma 17 darab volt. Az említett korszak emlékanyagát a pró­bafeltárás teljes területén megtaláltuk. Ebből 4 gödör, 10 árok, 2 pedig kemencerészlet volt. A kemencék az 1. szonda DNy-i végén bukkantak csak elő, egymáshoz igen közel. A jelek alapján szögletes előterük volt, a platnik pedig nem voltak építettek. A tűzterek kivitele azonos volt, ovális alaprajzzal. A feltárt árokrészletek változatosak ebből a korból. Mélyebb és sekélyebb is van köz­tük, döntően trapézosak, több esetben tagoltak. Az árkok rövid részletei nagyobb összefüggő rendszerről árulkodtak az 1. és a 3. szonda tágabb környékén. A korszakban szuperpozí­ciókat is megfigyeltünk, így egy hosszabb életű Árpád-kori teleppel számolhatunk a Kutasi-dűlő ezen szakaszán. Pópity Dániel Makó - Gerizdes (Nyizsnyai utca] Á 2014. február 20-án értesítették a Móra Ferenc Múzeumot, hogy a Makó, 6128, 6136, 6138 és 10683 hrsz.-ú ingatlanokvillamosener- gia-ellátásának kivitelezése során, a Nyizsnyai utca és a Velnök utcák kereszteződésétől délre, a Nyizsnyai utca déli folytatásában, az itt átve­zető út mentén [nyugati oldalán) árokásás során csontvázat találtak. 2014. február 21-én megtekintettük a hely­színt, és azt tapasztaltuk, hogy a sírt (1. obj.) igen megbolygatták, a csontokat jórészt kiszedték, azonban a munkások elbeszélése alapján így is pontosan lehetett rekonstruálni a sír helyzetét és mélységét (ÉNy-DK-i tájolás; a mai talajszinthez viszonyítva 0,8 m-es mélység). Kis mértékben az árok mindkét falában lehetett követni a sírt, így kis felületen a törzsrészhez tartozó in situ csontokat is sikerült kibontani. Az árokból kitermelt földben szórványként találtunk egy szögletes átmetszetű vas koporsószeget (vagy fémtárgyat) is, mely szintén a sírhoz tartozhatott. Aznap folyamatosan nyomon követtük a ki­vitelezési munkálatokat, ennek fejleményeként az előző sírtól 8 m-re, délkeleti irányban újabb sír (2. obj.) került elő, mely tájolásában és mély­ségében is megegyezett az előzővel. Az árok falát kibővítve a teljes sír feltárását el tudtuk végezni, a sír pontos körvonalait azonban nem lehetett megfigyelni. A nyújtott vázas rítusban eltemetett halott egy fiatal nő volt, mellékletei a bal kéz egyik ujjpercén egy bronz pántgyűrű, a tarkó alatt egy bronz hajkarika. A lelőhely fekvése, a sírok tájolása és leleta­nyaga alapján az itt húzódó Maros-parti dűnesor legmagasabb pontján egy kora Árpád-kori soros temető található, melynek pontos kiterjedése egyelőre nem ismert. Munkatársak: Nagy Judit régész, Bereczki Balázs régésztechnikus. Bede Ádám Makó - Gerizdes Ő, Sza, Á 2014. február 21. és 25. között, majd decem­ber 8-án bejártuk a Makó belterületétől köz­vetlenül DK-re fekvő Gerizdes nevű határrészt 483

Next

/
Thumbnails
Contents