A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2015., Új folyam 2. (Szeged, 2015)
Terepbejárások, leletmentések és feltárások a 2014. évben
Terepbejárások, leletmentések és feltárások a 2014. évben (kiskerteket és szántókat), hogy megállapítsuk, felszíni településnyomok is találhatók-e a területen, és ha igen, milyen kiterjedésben. Ugyanis ez a határrész korábban nem szerepelt a nyilvántartott régészeti lelőhelyek között, a terület geomorfológiai viszonyai és a Nyizsnyai utca déli végénél előkerült sírok azonban arra mutattak, hogy településnyomok is lehetnek a közelben (a decemberi alkalomra azért került sor, mert februárban a magas növényzet miatt nem minden területrészt lehetett bejárni). A nagy kiterjedésű lelőhely a geomorfológiai viszonyokat j ól tükrözi. A Velnök utcával párhuzamosan DNy-ÉK-i irányban, hosszúkás alakú foltként jelentkezik. Minden részén gyenge intenzitású, azonban egy-egy ponton (elsősorban a Ny-i végén) enyhén sűrűsödnek a felszíni leletek. A szarmata népesség kerámiatöredékei egyöntetűen, végig jelen vannak, őskort és az Árpád-kort azonban csak a Ny-i, 300 m hosszúságú részen találtunk. Az Árpád-kori leletanyag valószínűleg a középkorban a Maros jobb partján állt Velnök faluhoz tartozik. A lelőhely keleti felét az itt található bányagödrökkel már korábban elpusztították, a meglévő csekély kiterjedésű, érintetlen részek azonban terepbejárásra alkalmatlanok voltak a növényzeti borítás miatt. Ezért a lelőhely keleti határának meghatározásánál a bányagödrök széleit vettük alapul. Ugyanígy alkalmatlanok voltak a bejárásra a belterületi házak telkei, így a lelőhely északi szélének egyes szakaszait a belterület szélénél határoztuk meg. BedeÁdám Makó - Fekete-halom Ő Makó és környéke egyik legszebb és legkarakteresebb kurgánja a Fekete-halom (42029), melyet a helyiek széles körben ismernek és a mai napigtájékozódási pontként használnak. A hagyomány szerint sapkával (kalappal) hordták össze egykor. E halom térinformatikai modellezésére vállalkoztunk: célunkvolt, hogyjól használható szintvonalas felmérés és háromdimenziós modell készüljön, valamint kísérletet tegyünk a halomtest legfelső, elhordott részének morfológiai rekonstruálására. Továbbá fel kívántuk mérni a kurgán természeti állapotát is. A Fekete-halom három település - Makó, Királyhegyes és Csanádalberti - külterületének találkozási pontján (hármashatárán) áll. Központi EOV-koordinátái: 775,015 109,636; megbontás előtti, eredeti relatív magassága 8 m körüli, mai magassága 6,4 m; tengerszint feletti magassága 99,9 m; átmérői 67 m és 58 m. A 18. század közepén nevezték még Pitvarosi- Fekete-halomnak is. A kurgán szintvonalas felmérése és háromdimenziós modellezése módot ad az oldalakra három irányból felhúzódó határárkok és az elhordott, ma már sík halomtető térinformatikai megjelenítésére. A délkeleti (Királyhegyes-Csanádalberti) és a délnyugati (Makó-Királyhegyes) határárok igen markáns kiképzésű, feltehetően a 18. században ásták. Az északi (Makó-Csanádalberti) határárok ma már alig kivehető, jórészt betöltődött, de eredetileg sem lehetett annyira mély. A halomtető sík felülete valószínűleg 20. századi (talán katonai, stratégiai célú) bolygatás eredménye, hiszen a korábbi térképek még három határdombot jelölnek rajta, melyeket azóta szintén elhordták. A Fekete-halom közvetlen környékét már a 18. század óta folyamatosan szántják, azonban a művelés a kurgán meredekebb oldalaira nem tudott felhatolni. A bolygatások ellenére a felszín egyes részei - elsősorban a meredekebb lejtők - értékes, elsődleges löszpusztagyepet és löszfalnövényzetet őriznek, a lábi területeket másodlagos, megújuló parlagnövényzet borítja, visszatérő löszgyep-elemekkel. Az 1960-as évek közepén északi harmadára kisebb erdőt telepítettek, mely azonban a '80-as években már nem volt meg. A halom déli lábánál földút vezet el, tetején háromszögelési pontot állítottak (2830- 11; harmadrendű vízszintes és GPS-alappont; állandósításának éve: 1952). A halomtetőn szétszóródva betontörmelékek (korábbi mérőpont darabjai) találhatók. A halom állapotára nézve jelenleg a borzkotorékok negatív hatása jelent problémát. Bede Ádám, Czukor Péter 484
