A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2015., Új folyam 2. (Szeged, 2015)
KÖZÖNSÉGKAPCSOLATOK - Hegedűs Anita: A fáraók Egyiptoma. Egy nagyszabású időszaki kiállítás kommunikációjának és látogatói összetételének tanulságai
Hegedűs Anita A fáraók Egyiptoma kiállítás kommunikációjának és látogatói összetételének tanulságai belépőjegyekkel vártuk mindazokat, akik szerették volt még utoljára megtekinteni az ókori Egyiptomot bemutató kiállítást. A kezdeményezést siker koronázta, komoly látogatottságot generált ez a hosszabbított nyitva tartási időszak. A kiállítás ideje alatt egy nyereményjáték is zajlott: az összes helyszínt megtekintő látogatók között két egyiptomi utazást sorsoltunk ki. A nyereményjáték tapasztalatairól a későbbiekben még bővebben szólunk, sajtókommunikációs szempontból azonban érdemes kiemelni, hogy mindkét nyereményátadást sajtófigyelem kísérte: nem csak a helyi-regionális, hanem az országos orgánumok ingerküszöbét is elérte a hír. Mindenképpen érdemes megemlíteni azt, hogy egy közvetett marketing információ vajon hogyan tud „PR-módon” viselkedni. A nyereményjáték egyértelműen marketing-eszköznek tekinthető, azonban a kiállítás unikalitása és nagyszabású jellege miatta nyereményátadás mégis magasabb hírértékű információnak számított, melyet így lehoztak a különböző sajtóorgánumok. Az utókövetési szakasz A fáraók Egyiptoma zárása, azaz a 2014. december 30. utáni szakaszt kommunikációs szempontból alapvetően a kampány sikerességének, az eredményeknek a felmérése jelentette. E mellett sajtókommunikációs szempontból három impulzussal is szolgáltunk az utolsó szakaszban, melyek közül egy kiemelkedően magas országos megjelenési mutatókat is hozott. A kiállítás zárása után kiadott sajtóanyag váltotta ki ezta fokozott érdeklődést: a rekordlátogatottság egyértelműen múzeumtörténelmi pillanatot jelentett, hiszen vidéki közgyűjtemény ekkora látogatottságot korábban még soha produkált. Ezen információnak köszönhetően érte el ismét az intézmény az országos orgánumok ingerküszöbét. Az utókövetési szakaszban emellett sajtóanyagot adtunk ki a nyereményjáték második nyertesének köszöntéséről, valamint a szobrok búcsújáról. A két kolosszust január közepén bontották el az épület elől, és szállították át őket Szatmárnémetibe, hogy az ottani egyiptomi kiállítást hirdessék februártól. A szobrok költözése iránt főként a helyi és a regionális média érdeklődött, az elbontási munkálatokat komoly helyi médiafigyelem kísérte. 3. Közösségi média és kulturális kommunikáció A fáraók Egyiptoma volt az első olyan kiemelt időszaki kiállítás a Móra Ferenc Múzeum történetében, mely komoly web 2.0-s figyelmet kapott. A kommunikációs stáb folyamatosan ügyelt a legfrissebb információk megosztására, a rajongókkal történő rendszeres kommunikálásra és kapcsolattartásra. A fáraó-kiállítás és a közösségi média kapcsán két fontos tanulságot szűrhetünk le. Az első fontos eredmény a rajongók számának növekedése, az aktív jelenlét elérése volt. Ezzel együtt kiemelkedő módon megugrott a helpdesk funkció szerepe: a látogatók kérdéseikkel a Facebook-os oldalhoz fordultak akár üzenetek, akár kommentek, bejegyzések formájában. Ez azt mutatja, hogy sikeres volt a folyamatos online kommunikáció és jelenlét, a megkeresésekre a kommunikációs stáb a lehető leghamarabb reagálni tudott, így bizalmi viszony alakulhatott ki a rajongók és az intézmény között. Ennek köszönhetően nőtt a rajongók elköteleződése és márkahűsége a múzeum iránt, mely hosszabb távon is kifejtheti pozitív hatását. A második kiemelt eredmény a különleges installációknak, a bevonóelemeknek köszönhető: a Facebook-, Twitter- és Instagram-felhasználók örömmel fényképezkedtek a kiállítóhelyek különböző e célra elhelyezett installációi előtt, ezeket a fényképeketpedigfeltöltötték oldalukra, bejelölték rajta magukat és a Móra Ferenc Múzeumot is. így sorra jelentek mega Kass Galéria óriásmolinója előtt álldogálók, a Fekete ház Imhotep-szobra mellett mosolygók, a főépületfáraó-grafikáinál/szfinxeinél pózolókvagya ruhamásolatokban büszkélkedők fotói a közösségi oldalakon. A legtöbb ilyen jellegű felvételt természetesen a két óriásszobor ihlette: a monumentális jellegükből és könnyű elérhetőségükből fakadóan számtalan „kolosszusos” kép került fel a web 2.0-s platformokra. 470