A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2015., Új folyam 2. (Szeged, 2015)
A SOKOLDALÚ MÓRA... EMLÉKÜLÉS MÓRA FERENC TISZTELETÉRE - Csizmadia Edit: A feminista Móra. Móra Ferenc és a feministák kapcsolata sajtócikkek tükrében (1908-1928)
Csizmadia Edit A feminista Móra villamoskocsikon indultak a Rókus állomásra, ahonnan három órakor Palicsra, majd Szabadkára utaztak. Onnan tértek vissza Budapestre. Móra Ferenc Dr. Domokos Lászlónak 1910. június 24-én, Csókán írt levelében is említi a feministákat a következőképpen: „Úgy számítok, hogy a feministákat holnap délben elviszi az ördög s akkor jöhetnétek félháromkor. (Meg kell nézni a menetrendet.) Vagy ha jobban tetszik, bár én emígy jobb szeretném, csütörtökön délután, amikor Sebestyén és Tömörkény jön." A június 24-i dátum és a feministákkal kapcsolatos esemény egybeesése arra enged következtetni, hogy a Móra Ferenc levelezése kötetben közölt levél keltezése téves, nem 1910-ben, hanem 1913-ban írta.13 Egy szüffrazsett Ebben az évben még egy rövid, anekdotázó írásában jelentkezik a feminizmus témája, de sokkal oldottabban, kedves humorral fűszerezve, megcsillantva benne szépírói stílusát. A mai témák rovatban aláírás nélkül egy apró cikk jelenik meg a Naplóban 1913. szeptember 27-én Egy szüffrazsett (sic!) címmel. Stílusa alapján úgy vélem, Mórának tulajdonítható. „ Tegnap megfogtam egy kisfiút és egy marék csokoládé-bonbonért véleményt vettem tőle a lányokról. Ma engem fogott meg egy kislány - r izskása-foga van, szitakötő-szeme és az idén először rajztömbje - és egy marék csokoládé-bonbonnal, hogy adjam le az ő véleményét is a fiúkról.[...] Minden fiú egy unalom-kut. Ha én rajtam állna, az egész világon csak kislányok volnának, meg babák, meg anyu, meg apu. Az én apum olyan kedves cukros ember, hogy fiú korában bizonyosan kislány volt. A férfit megalkotta az isten a hatodik napon és a hetedik napon már pihent a férfi. A nőt is akkor alkotta meg, de a nő azóta se jutott pihenéshez."14 Móra A didergő király című verses meséjében szintén használja a „rizskása" jelzőt, hasonló összetételben: „Betipeg egy lányka, icike-picike, / Gyöngyharmat tündöklik lenvirágszemibe. / 13 Móra Ferenc levelesládája. Szerk. Madácsy László. Szeged, Tiszatáj, 1961. 50-51. 14 Egy szüffrazsett. SzN, 1913. szept. 27. 5. Az ajaka kláris, a foga rizskása, / Csacsog, mint az erdő zengő muzsikása:! / „Ejnye, de rossz bácsi vagy te, király bácsi!” A hatrongyosi kakasok című állatmeséjében is megtaláljuk: „Piros szájacskájából kivillantak rizskásafogai.” Az 1912-ben írt Sétálni megy Panka... című versében a következőképpen találkozunk vele: „Búzavirág szeme mosolyog reátok: / Nevessetek vissza búzavirágok!” A rizskása szó meghatározó stílusértékű, az Alföldön és Félegyházán is ismert régi népi eledel beépítése a metaforába azt különösen egyedivé teszi. Minden bizonnyal az 1903-ban született, ekkor éppen tíz éves Panka leánya volt az írás ihletője. A Délmagyarország napilap 1913. december 25-i karácsonyi számában kétoldalnyi terjedelemben közli azokat a nyilatkozatokat, amiket a szerkesztőség felkérése küldtek a napilapnak „előkelő és szép asszonyok és leányok” a közeljövőben megalakuló szegedi feminista egyesület programjáról és jövőjéről. A megszólítottak között vannak a jövendő egyesületi tagok: Dr. Apor Anna, Domokos Lászlóné, Fischhof Ágota, Juhász Erzsiké, Kárász józsefné, Papp Róbert Dr., Dr. Turcsányi Imréné, Dr. Vadász Józsefné. Három nyilatkozattevő is fontos szerepet játszik Móra Ferenc életében. Dr. Turcsányiné egyrészt a férje által is a Móra család ismerőse, másrészt pedigaz 1910-es pengeváltásuk alkalmával már a feminizmusról alkotott véleményükön keresztül is találkoztak. Domokos Lászlóné és férje, Domokos László szintén közeli baráti viszonyban van Mórával, levelezésük 1910-től rendszeressé válik. Domokosné ekkor egyfajta irodalmi szalont működtetett Szegeden, ahol a lakásukon megfordult a helyi irodalmi élet színe-java, köztük Juhász Gyula és Móra Ferenc.15 Fischhof Ágota pedig érettségije után önkéntes gyakornokként segédkezett a Somogyikönyvtárban Tömörkény és Móra mellett, nevéhez főződik a tárgyszókatalógus építése, majd elvégezte Berlinben a könyvtárosképző főiskolát. A feltűnő szépségű és művelt lány ebben az időszakban 15 Gi day Kálmán: Domokos Lászlóné szegedi évei (1907-1914). A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1986. 227-236. 296
