A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2015., Új folyam 2. (Szeged, 2015)
A SOKOLDALÚ MÓRA... EMLÉKÜLÉS MÓRA FERENC TISZTELETÉRE - Csizmadia Edit: A feminista Móra. Móra Ferenc és a feministák kapcsolata sajtócikkek tükrében (1908-1928)
Csizmadia Edit A feminista Móra „Igen kérem a cikkíró urat, ne vegye ezen néhány sor írásomat úgy, mintha vitába akarnék elegyedni, hanem képzelje el, hogy ő a feminizmusról tartott ülésen még is csak felszólalt és Glücklich helyett én emelek szót. [...] Hogy kit akarnak felszabadítani? Egész röviden a nőt a jogéi nyomás és az alárendeltség alól, legyen az a társadalom bármely rétegéből." írásának záró gondolatsorait nem kis meglepetésre éppen a férfiak védelmében fogalmazza meg, sőt kifejezetten tiltakozik a nevükben! Ezekben a sorokban mély humánum tükröződik, ami már messze túlmutat egy olvasói levél indulatán, retorikai fogásain: „A férfi eleme a sár, mondja a cikkíró. Én ezt nem akarom, nem tudom elhinni. Én a férfit tisztaság után epekedőnek, a sártól undorodónak tanultam megösmerni, akit mindig csak a kényszerűség tanít meg az életben, számolni az oly gyakori sárral. De a sárral megbékülni, azt elemének elösmerni, itt már nem a feminizmus érdekében, hanem a férfinem nevében kell tiltakoznom.”10 Móra saját nemére vonatkozó lesújtó véleménye egyértelműen kirajzolódik az 1908 és 1910 közötti írásaiból. Ezt nem csak Turcsányiné tartotta szembetűnőnek, de felteszi a kérdést az utókornak is. Vajon mire alapozta rémlátását, keserű vízióját férfi és nő közös bukásáról, a társadalom végromlásáról? Korának meghatározó közéleti szereplője, aki ugyanennek a társadalomnak a közelgő pusztulását jövendöli, amelynek formálásában maga is oroszlánrészt vállal. 1913 - A feminista Szeged 1913-ban mérföldkőhöz érkezünk a magyar- országi feminizmus történetében, aminek szegedi vonatkozása is van. Móra ismét szerepet kap, még ha hivatalból is, mint a Somogyi-könyvtár és Városi Múzeum könyvtárosa. 1913 nyarán nagyszabású eseménysorozat zajlott Budapesten, a Nők Nemzetközi Választójogi Szövetségének hetedik kongresszusa. Az egyhetes világkongresszuson az öt világrészről érkezett 3000 résztvevő mintegy 8 millió nőt képviselt. A városnézéshez 250 fogatra és automobilra 10 Asszonyok dolga. SzN, 1910. febr. 9., 1-2. volt szükség, a Dunán három hajó szállította a kongresszus résztvevőit. A kongresszus tagjai kirándulásokon ismerkedtek meg hazánk több városával, így jutott el egy csoport Szegedre, ahol előre is vetítik egy hamarosan megalakuló egyesületet tervét. A Nő és a Társadalom tudósításában ezt az összefoglalást közli: „A feminista Szeged. A kongresszus szegedi kirándulása alkalmából a tiszai metropolis által rendezett fényes banketten a polgármestert helyettesítő dr. Gál József (sic!]11 tanácsnok kitűnő fölköszöntőt mondott. Ebben hivatkozott arra, hogy a modern Szeged mindenkor hivatalosan is feminista érzelmű volt. Már 30 évelőttnőtisztviselőtalkalmaztak a város szolgálatában, most pedig pl. a szegedi tantestületek szervezete, bár férfitagjai többségben vannak, nő elnöklete alatt működik. Ha ehhez hozzávetjük Lázár György polgármesternek lapunkban többször méltatott azt a törekvését, hogy leányok számára gimnáziumot, felső kereskedelmi iskolát és egyéb művelődési és képesítő iskolát szervezzen, örömmel ismerhetjük el Szeged jogcímét a feminista jelzőhöz. A rövidesen megalakítandó Szegedi Feministák Egyesülete egészséges talajon épül fel." 11 12 A Délmagyarország is részletesen beszámol a nőmozgalmi vezérek szegedi programjáról A szegedi feminista-nap című tudósításában. Este 11 órakor érkeztek meg az állomásról a Tisza-szállóba, majd másnap először látogatást tesznek a gyermekmenhelyen Turcsányi Imre dr. igazgató főorvos kalauzolásával, majd meglátogatják Újszegeden az Árpád Otthont. Tizenkét órakor a városháza közgyűlési termében Lázár György dr. polgármester fogadta őket. Ezután városnézés következett: ennek keretében érkeztek a közművelődési palotába, ahol Tömörkény István igazgató és Móra Ferenc könyvtáros fogadta őket. Megnézték a Somogyikönyvtárat, képtárat és a néprajzi múzeumot. Rövid városnézés után egy órakor bankettet adott a város a hölgyek tiszteletére a Kass-Vigadóban, ahol Gaál Endre dr. jelent meg a város képviseletében. A bankett után a feministák külön 11 Helyesen Gaál Endre dr. szegedi kultúrtanácsos 12 A feminista Szeged. A Nő és a Társadalom 7. évf. 7-8. sz., 133. 295
