A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2015., Új folyam 2. (Szeged, 2015)
NÉPRAJZ - Pugel Nóra: „Elvisz a Szent Mihály lova...”. Régi és új szállítóeszközök a temetőkben
Purgel Nóra Elvisz a Szent Mihály lova...” Régi és új szállítóeszközök a temetőkben a befogásban néhányszor segített neki, így el tudta mondani, hogy a lovak fején fekete toll díszelgett. A szerszám nem volt díszítve, de alatta a lovakra fényes szegélyű pokrócot terítettek. Manapság nem használnak semmilyen díszítést a fogaton, csak a kocsira tett virágok emlékeztetnek az alkalomra. 1977 végén a temetkezési vállalkozó Erdei Józsefnek és feleségének utóda a faluban Ternai József lett, aki kezdetben az állami vállalat helyi alkalmazottja volt, főállásban pedig síremlékeket készített. Jól emlékszik az állami halottas kocsi balesetére is, hiszen utána rövid időn belül Hódmezővásárhelyről hoztak egy rossz állapotú kocsit. A következő évben az akkori téeszelnök és a tanácselnök összefogásával felújították a téesz szakmunkásai. A feltétel az volt, hogy a község szolgálatában maradjon a halottaskocsi. Szinte csak a váza maradt meg a kapott rossz állapotú, üveg nélküli kocsinak, egyébként minden része megújult. A rendszer- váltás közeledtével Ternai József néhány évig a Servio nevű vállalat alkalmazottja lett. Az állami vállalat ekkor el akarta vinni gyászkocsiját a faluból, ezen kívül a ravatalozót is ki akarták üríteni, de az akkori tanácselnök ezt nem engedte meg. A faluban többnyire földes utak voltak, a temető útja sem volt kikövezve, így nehezen lehetett volna temetni kocsi nélkül. 1990 után a mai Katolikus Kör udvarán állt a gyászkocsi, majd a temetőbeli színben csináltak neki helyet, és ma is ott áll. Néhány évvel ezelőtt Ternai József a temetkezési vállalat platós gépjárművével szállította Szentesről és a faluból a ravatalozóba az elhunytakat. Manapság a jogszabályok miatt a Szentesről érkező vállalati jármű szállíthatja az elhunytat a ravatalozóba. 2004 óta az egyik szentesi temetkezési vállalat alkalmazottjaként ő készíti elő a temetői szertartást, értesíti a foga- tost, beállítja hangosítást, tehát összességében méltó körülményeket teremt a temetés zavartalan lefolyásához. Előfordul, hogy olyan sok a virág és a koszorú, hogy a kocsinak kétszer-háromszor is ki kell mennie, kívül-belül megrakva a sírhoz. 1990 előtt az állami vállalat hozta a faluba a megemlékezés virágait, manapság virágkötőkkel készíttetik el a koszorúkat, csokrokat a rokonok, ismerősök. Ha a gyászoló család kéri, csak a szertartás után szállítják ki a virágokat. A legnagyobb méretű a családi koszorú, mely a temetési menetben a gyászkocsi hátsó, nyitható ablakát díszíti. Az egyházi vagy világi búcsúztató után tolják ki egy magas, kerekes kocsin a koporsót, majd behelyezik a kocsiderékból kihúzható állványra. Általában négyen hozzák ki a koporsót, és végül ketten tolják be a kocsiderékba. Megemlítendő, hogy a plébániai adatok szerint 2010-ben 66 temetés volt a faluban, melyből 59 egyházi szertartás szerint történt. Ebből következik, hogy a temetéseken általában kereszt- és lobogóvivők is vannak, ők haladnak a plébános és a kántor előtt a gyalogos temetési menet elején, utánuk a gyászkocsi, majd a hozzátartozók és a rokonok, ismerősök. Abban a pillanatban, amikor elindul a menet, a ravatalozó melletti harangot megszólaltatja a harangozó, és a templomban is megszólalnak a harangok a meghatározott rend szerint. A gyalogos menet lassan halad, útját a legelöl haladó sírásó mutatja. A sírhoz érve elkezdődik az egyházi temetési búcsúztatás, imák és énekek hangoznak el. Közben temetési segédek a virágokat és koszorúkat leszedik a kocsiról. Mikor ezzel készen vannak, a kocsis halkan elhajt a szertartásról. Visszaérve a kocsiszínhez a kocsis átfogja a lovakat saját kocsijába, és hazaindul. Szegváron becslések szerint 5%-ban kérnek gépkocsis szállítást a temetésen a családtagok. Elmondható, hogy a vidéki hozzátartozók is inkább a gyászkocsis temetkezést választják méltóságteljessége miatt. Hamvasztásos temetkezés esetében nem ravataloznak, a búcsúztatás általában a sírnál történik. A koporsót szinte mindigfelravatalozzáka ravatalozóban, melynek épülete és berendezése önkormányzati tulajdon, amit a szentesi cég bérel. A kocsi karbantartása ma is a kocsis feladata. A kerekeket, ha az időjárás úgy alakul, mosni és rendszeresen zsírozni, kenni kell. A fából készült szerkezetet lefestik, ha kopott. Az önkormányzati tulajdonú kocsi festését a Polgármesteri Hivatal intézi, legutóbb négy éve festették le, természetesen újra feketére. Mikor visszavitték, nagyon össze volt kenve az üvegje, sokáig kellett letakarítani a festéket, hogy szépen mutasson. Ritkán adják manapság kölcsön 266
