A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2015., Új folyam 2. (Szeged, 2015)
RÉGÉSZET - Mészáros Patrícia - Paluch Tibor: Egy középső rézkori település részlete Maroslele határában
Egy középső rézkori település részlete Maroslele határában Mészáros Patrícia - Paluch Tibor A tervezett M43-as autópálya Szeged-Makó közötti szakaszának megelőző régészeti feltárásai során az autópálya 3. számú lelőhelyének építési területén 2008. október 16. és november 28. valamint 2009. március 30. és május 04. között a Móra Ferenc Múzeum Paluch Tibor vezetésével végzett megelőző régészeti feltárást. A lelőhely a Maroslele-Hódmezővásárhely közötti műút jobb oldalán, közvetlenül Maroslele északi határában helyezkedik el (1. tábla 1-2]. A tervek szerint itt a főpálya vonalán kívül egy le-, illetve felhajtó épül, ezért a nyomvonal nagy területen érintette a lelőhelyet. Az eredetileg feltárásra kijelölt terület nagysága elérte a 34.000 m1 2-t (1. tábla 4), amelyet 2008. december elejéig sikerült is feltárnunk. A lelőhely azonban a nyomvonalban még tovább folytatódott, s emiatt a 2009. évben még mintegy 7.000 m2 feltárására volt szükség. így a két idényben mindösszesen 40.000 m2 került feltárásra. A területen 209 objektum jelentkezett viszonylag egyenletes, laza eloszlásban. Ezeket a leleteik alapján három korszakba soroltuk be: középső rézkor, kora bronzkor, népvándorláskor. A legidősebb fázist a szelvényben a középső rézkori Hunyadihalom-kultúra településéhez tartozó jelenségek jelentették. A 10 gödör (6-8., 10., 17., 19., 21-22., 24. és a 26. objektum] a feltárt terület DK-i, a műúthoz közel eső részében szóródott. Ezek a többi korszak emlékanyagához képest viszonylag kevés kerámialeletet és ál latcsontot tartalmaztak. Közzétételüket ritkaságuk miatt tartjuk indokoltnak. A feltárt területen előkerült további objektumok egy részéből nem került elő korhatározó leletanyag, de a településszerkezet alapján ezeknek a régészeti objektumoknak a nagy része a lelőhelyet meghatározó kora bronzkori településhez tartozhattak. A korszakhozköthető objektumok kb. 80%-t a feltárt területen szétszórtan, objektumcsoportokban elhelyezkedő gödrök alkották. Ezek többsége egykori tároló-, majd hulladékgödör volt. Általános jellemzőjük, hogy bár változó méretekben jelentek meg, de összességében kis mennyiségű leletanyag látott belőlük napvilágot. A leletanyag a Nagyrévkultúra korai időszakába sorolja a lelőhelyet, de a kerámiatöredékeken a Makó-kultúra késői időszakának jellegzetességei is megfigyelhetőek.1 A korszakba sorolható jelenségek közé még néhány cölöplyuk, illetve kisebb árok-, árokszakasz tartozott.2 A bronzkor utáni időszakokból csak egy Ny-K-i tájolású csontváz képviseltette magát. Sírgödre téglalap alakú, sarkai lekerekítettek. A csontváz mellett mellékletet nem találtunk, így időrendi besorolása kérdéses, de valószínűleg népvándorlás kori lehetett.3 * Maroslele Magyarország délkeleti részén, a Tisza és a Maros folyók között, az utóbbi jobb partján fekszik. A település, további 13 faluval együtt, a Csongrád megye területén elhelyezkedő, mintegy 500 km2 területű Marosszög kistájhoz tartozik (Marosi-Somogyi 1990,210). A Marosszög 78 és 88 m közötti tengerszint feletti magasságú, ártéri szintű tökéletes síkság. A Maros-Tisza-Körös által közrefogott síkság fiatal üledékekből felépült, 5000 km2 kiterjedésű geomorfológiai kőzet. A szomszédos természetföldrajzi tájakhoz viszonyítva „hát" jellege 1 A kora bronzkori településrészlet feldolgozását Tóth Katalin (Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ, Hódmezővásárhely) végzi. 2 Az őskori leletanyag a Móra Ferenc Múzeum gyűjteményében található: MFM Ő2010.8.1-1775. Arézkori leletanyag 266 kerámiatöredékből áll. 3 Az antropológiai vizsgálatot elvégző MarcsikAntónia szerint valószínűleg egy szarmata kori nő feküdt a sírgödörben. Meghatározását ezúton is köszönjük. 23
