A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2015., Új folyam 2. (Szeged, 2015)
NÉPRAJZ - Vukov Anikó: Adatok a szegedi köszörűsök múltjáról és jelenéről
Vukov Anikó Adatok a szegedi köszörűsök múltjáról és jelenéről és csiszolókorongokat. A láda tetején csapos vizes tartály gondoskodott a köszörűkő nedvesítéséről. Más fajtánál a tengely alatt volt a vízzel teli pléhedény, melyben forgott a köszörűkő. A műhelyekben 4-5 faállványon állt a tengelyen forgó köszörűkő, melynek lendkerekét az 1920-as, '30-as évek óta árammal hajtották. A műhelyben fémsatu és különböző nagyságú és finomságú kövek, élesítő és csiszolókorongok voltak a köszörűs munkaeszközei. (Juhász 1991a, 280] 2. kép: Vándorköszörűs a szegedi Stefánián. Juhász Antal felvétele, 1963. (MFM Néprajzi Fotótár, mfm_n7798.] Manapság Szeged-szerte a köszörűs tevékenységgel legjellemzőbben más szolgáltatásokat is kínáló, gépesített kisiparos-műhelyekben találkozhatunk. Továbbá áruházakban, forgalmas pontokon találhatóak meg egy személyi szolgáltató cég üzletei országszerte (Szegeden három helyen), ahol az élezés mellett cipőjavítást, kulcsmásolást, bélyegzőkészítést és gra- vírozást vállalnak. Kutatásom az alábbi témakörökre irányult: gépi felszerelés és eszközkészlet, vásárlói igények és az iparos tevékenység (ön)reprezentációja napjainkban. Három műhelyt kerestem fel, a félig strukturált interjúk elkészítését1 és a résztvevőként megfigyelő kutatási módszert alkalmaztam1 2. A legfőbb interjúkérdések a következők voltak: Hogyan került kapcsolatba a köszörűsséggel? Mióta rendelkezik köszörűgéppel, milyen típusú? Milyen korongot vesz, milyen gyakran? Fogadott-e inast a műhelyében, illetve milyennek látja a szakma jövőjét? Megél-e a munkájából? Vevőköre milyen, (például vannak-e törzs- vásárlói), illetve van-e kapcsolata más szakmabeliekkel? Elégedett a szakmájával, érdeklődik-e újdonságok, eszközök iránt? A tevékenység eszközkészlete az elmúlt évtizedekben nagy változáson ment keresztül: a műhelyekben a nagykereskedelemben kapható, eltérő típusú gépeket használnak, a vándorkö- szörűsség pedig teljesen eltűnt. A legsokoldalúbb az egyetemes palástköszörűgép. A forgácsoló főmozgást csapágyazott köszörűorsóra szerelt köszörűkorong végzi. A munkadarabot tokmányba, csúcsok közé vagy patronba lehet befogni, amit külön hajtómű forgat. Az egyetemes palástköszörűgépeken hengeres, kúpos, alakos külső-belső forgásfelületek és sík homlokfelületek köszörülhetők. A csúcs nélküli köszörűgépeken a munkadarab a köszörű és a továbbító korong között helyezkedik el, alulról vezetősín (támasztóléc) vezeti, illetve támasztja meg. A furatköszörűgépek szerkezeti felépítése hasonló az egyetemes palástköszörűgépekéhez. Ezek a gépek alkalmasak hengeres, kúpos és beszúró köszörüléssel lépcsős vagy alakos felületek megmunkálására is. Fazék alakú koronggal homlokfelületek is köszörülhetők. 1 „A félig strukturált interjúterv általában több nyitott kérdést tartalmaz. Ezekben a kérdésekben a szó- használat nem előre rögzített, mert a válaszadóhoz igazodik, s az ilyen interjúk alkalmazójának spontánul kell megfogalmaznia, illetve újrafogalmaznia kérdé- seit."[Idézi Lehota 2001,17] 2 „A résztvevőként megfigyelő magát kutatókéntazono- sítja, a társas cselekvés résztvevőivel interakcióban van, és egyáltalán nem tesz úgy, mintha maga is résztvevő volna." (Babbie 1995, 309] 238
