A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2015., Új folyam 2. (Szeged, 2015)
NÉPRAJZ - Vukov Anikó: Adatok a szegedi köszörűsök múltjáról és jelenéről
Vukov Anikó Adatok a szegedi köszörűsök múltjáról és jelenéről Síkköszörűgépet akkor használnak, ha a munkadarab deformálódását, káros felmelegedését biztosan el kell kerülni (pl. szerszámgyártáskor]. Ez azért lehetséges, mert a korongpalásttal végzett köszörüléskor a kis érintkezési felület miatt kicsi lesz a forgácsoló erő, a forgácsoló teljesítmény és az ezzel arányos forgácsolási hő. (Szabó 2000, 79-82} Mindegyik típusú géphez szükséges időnként új csiszolókorongot vásárolni, melyből többféle kapható. A köszörűszerszámok külsőre korong alakú szabályos forgástestek, valójában szabálytalan élgeometriájú, sokélű szerszámok, amelyek a forgácsolást nagy sebességű karcolással végzik. A köszörűszerszámok legjellegzetesebb paraméterei: szemcseanyag, szemcsenagyság, kötőanyag, kötéskeménység, koncentrációs szerkezetszám (tömörség], alak és főméretek. Hagyományos szemcseanyag a korund és a szilíciumkarbid, szuperkemény anyag a köbös bórnitrid és a gyémánt (elsősorban műgyémánt}. A korundnak sok változata van. Az ún. nemes elektrokorund, amely edzett szerkezeti és ötvözött acélok köszörülésére való, de lágyacélokhoz is kiválóan alkalmas. A normál korund csak lágyacélok köszörülésére alkalmas. A rózsaszínű rubin-korund fogazatok és profilok köszörülésére kedvező, mert kevésbé kopik, mint az előzőek. A cirkonkorund hőállósága kiváló. A pálcakorund nagy teljesítményű tisztítóköszörüléshez használható. A szilíciumkarbid szemcse keményebb és élesebb, mint a korund. Nagyon kemény acélok köszörüléséhez jól használható. A köbös bórnitrid edzett gyorsacélok és szerszámacélok megmunkálására alkalmas. A műgyémánt keményfémek és egyéb nem vasfémek, valamint nagyon kemény más anyagok köszörüléséhez való szerszámanyag. A szabálytalan alakú szemcséket aprítással készítik, majd szitálással osztályozzák. A köszörűszemcséket kötőanyag fogja össze megfelelő szilárdságú, forgácsolásra alkalmas szerszámmá. A leggyakoribb kötőanyagok: kerámia, műgyanta (bakelit], gumi, fém, vízüveg, magnézium, sellak. (Szabó uo, 83-84] Elsőként R. B.3 műhelyét kerestem fel, amely a Tarján városrész forgalmas tere mellett található meg. R. B. 10 éve foglalkozik köszörüléssel. 3 Az interjúalanyok nevét a kétbetűs rövidítésekkel helyettesítettem. 3. kép: B.R. műhelyében. Szeged, 2014. A szerző felvétele. 1975-ben érettségizett mezőgazdasági gépészként, gyárban volt kocsijavító, autójavítóban is dolgozott, majd megnyitotta saját vállalkozását 1990 márciusában. Élezés mellett kulcsmásolással, gravírozással is foglalkozik. Köszörűgépe ún. kettős köszörűgép, amelyen az egyik korong durvaszemcséjű, nagyoló munkákhoz használható, a másik korong finomszemcséjű; aprólékosabb felületi megmunkálásra való. Gépét barkácsáruházban vásárolta. Szilíciumkarbid szemcsés korongot havonta vásárol. Véleménye 4. kép: Köszörűs árjegyzék. 2014, a szerző felvétele. 239
