A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2015., Új folyam 2. (Szeged, 2015)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Fári Irén: Polgári lakáskultúra a két világháború között. Buday Árpád egyetemi tanár hagyatéki leltára
Polgári lakáskultúra a két világháború között. Buday Árpád egyetemi tanár hagyatéki leltára Fári Irén Szeged város Árvaszékének iratanyagában a hagyatéki összeírások segítségével az iparosság rétegződésére, életmódjára, vagyon- szerkezetére, eszközellátottságára kerestünk adatokat a 20. század első felére vonatkozóan. Mivel foglalkozásra kutatni csak az iratok átnézésével lehetséges, minden iratot kézbe kellett venni.1 Ekkor figyeltünk föl többek között Buday Árpád1 2 régész, egyetemi tanár hagyatéki leltárára, aki Erdélyből Trianon után költözött Szegedre a kolozsvári egyetemmel, és akinek György3 fia nemzetközi hírnévre tett szert, mint grafikus és fametszőművész. Buday György pályája Kolozsváron és Szegeden indult el, majd Londonban teljesedett ki. Bár a kutatás eredeti 1 Csongrád Megyei Levéltár Szeged (CSMLj Szeged Város Árvaszékének Iratai IV. B. 1452. Az 1900-1944 közötti időszakból három időmetszetben 100 doboz iratanyagot dolgoztunk föl. 2 Buday Árpád (Marosgezse, 1879. január 17. - Szeged, 1937. április 7.]. Középiskolai tanulmányokat a nagye- nyedi Bethlen Gábor Kollégiumban, felsőfokú tanulmányokat a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen folytatott. 1904-ben kapta meg középiskolai tanári oklevelét, 1906-ban doktorált. 1900-tól az Erdélyi Múzeum Régiségtáránakelsőtisztviselőjevolt, 1919- től a Régiségtárvezetőiposztjáttöltöttebe. 1911-ben a kolozsvári egyetemen magántanárrá habilitálták. 1917-ben címzetes nyilvános rendkívüli tanárrá léptették elő. 1924-től a szegedi egyetem Régészeti Intézetét mint tanszékvezető egyetemi tanár vezette, és ezt a feladatot haláláig látta el. Kutatási területe a római felirattan, a római limes-kutatások. A limes kérdéssel összefüggő ásatásai úttörő jellegűek voltak (Mészáros 1996, 98-99). 3 Buday György (1907-1990) joghallgatóként alapítója és vezetője volt a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának. Tanya- és falukutatásokat végeztek, továbbá művészeti kísérletek, könyvkiadások jellemzik az egyetemi csoport munkáját. Ehhez a körhöz tartozott többek között Erdei Ferenc, Baróti Dezső, Tolnay Gábor, Ortutay Gyula, Radnóti Miklós, Hont Ferenc, Reitzer Béla, Tömöri Viola, Árvay Erzsébet (Csapiár 1967; Cseke 2006). célkitűzése a szegedi iparosságra irányult, a kezünkbe került hagyatéki leltár adatgazdagsága lehetőséget adott arra, hogy közelebbről szemügyre vegyük, milyen körülmények között élt egy középosztálybeli értelmiségi család? A hagyatéki leltárak a vagyonvizsgálatok részeként mára a gazdaság- és társadalomtörténeti kutatások sokat használt forrásai. Az árvaszéki iratokat konkrétságuk és sokoldalúságuk miatt Tóth Zoltán egyenesen a mikrostrukturális megközelítések elsődleges, bár mi nd ez ideig kellően ki nem használt forrásainak nevezte (Tóth 1989. a, 113-118). Ez utóbbi megállapítása a szegedi árvaszéki iratanyagra különösen igaz. A kutatókat több évtizede foglalkoztató vagyonvizsgálatok forrásait, és egyben a források kritikáját, a vagyonkutatás eddigi eredményeit Güntner Péter foglalta össze (Güntner 2000,229-239). A külföldi szakirodalom három irányt emel ki a számos feldolgozási lehetőség közül: a vagyon [the study of wealth), az életmód [the study of everyday life) és a gazdasági aktivitás [the study of economic activity) vizsgálatát (Benda 1990). Magyarországon a kutatások középpontjába a vagyon összetételének, szerkezetének vizsgálata és az életmód, ezen belül a lakáskultúra tanulmányozása került. Az életmód- és a lakáskultúra kutatás jelentős eredményeket ért el és számos forráspublikáció készült el. Az elsők között volt Benda Gyula, aki Keszthelyt és környékét vizsgálta 1790-1848 között (Benda 1989,133-160), és Tóth Zoltán, aki a dualizmuskori Szekszárdot kutatta (Tóth 1989.b). Gyáni Gábor Budapest lakáskultúráját tanulmányozta a hagyatéki leltárakalapján (Gyáni 1992,1999). Kocsis Gyula a ceglédi háztartások tárgyi ellátottságát elemezte a 19. század második felében (Kocsis 1993), Güntner Péter Sopronban a századfordulón vizsgálódott 11 lakásleírást 195
